Napórák

A magyarországi napórák adatainak alapvető forrása Keszthelyi Sándor 'Napórák Magyarországon. A rögzített napórák katalógusa' című könyve (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 1998), amely elérhető a MEK oldalán. A könyv tartalmát feldolgozta és a napórák egy részét geokoordinátákkal látta el a Magyar Csillagászati Egyesület. Néhány újabb napóra adatai az OSM oldaláról származnak.

település	leírás	kép
Adony	Rákóczi Ferenc u. 39. Általános Iskola. Napóra van az iskola r.k. templom felé eső D-i homlokzatának bal oldalán 7 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 2 m átmérőjű félkör alakú, négyszínű vakolatból karcolt sgrafittó. Óraszámozása: 6-7-8-XII, változó közű. Körben irányjelző feliratok: VLA.VOSZT, URAL, MOSZKVA, FOKVÁROS, LONDON. A napóra része egy alatta lévő képzőművészeti alkotásnak. Legalul felirat: SGRAFITTÓ. BÉKE. 1979. mutatja a készítés idejét Inkább művészi alkotás, mint precíz napóra. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1984.
Adony	Rákóczi Ferenc u. 39. Általános Iskola. Napóra van az iskola r.k. templom felé eső D-i homlokzatának jobb oldalán 7 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 2 m átmérőjű félkör alakú, vakolatra festett. Óraszámozása: VIII-X-XII, egyenközű. Középen sugaras napkorong. Az iskola rajztanára készítette 1980 körül a napórát. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1984.
Alcsútdoboz	Alcsút. Egykori Habsburg-kastély. Műemlék jellegű. Pollack Mihály tervei szerint 1819-1827-ig épült József nádor megrendelésére, aki nyaralóként használta és kertjét, arborétumát, mintagazdaságát fokozatosan fejlesztette. Napóra került 1823-ban a kastély kertjébe, amint az alábbi idézetből kiderül: "Megjegyzést érdemel, hogy a Napóráknak Hazánkban T. Fehér Vármegyében Seregélyesen Devetseri István Úr, a Reformata Oskola Rectora, igen jeles Művéssze, - ki tanitástól üres óráin, különösen nyárban, külömbféle kemény kövekre, mind kiálló, mind bevésett figurákkal, s betükkel, a leg jobb izlésekkel szokott illy Nap-órákat készitteni. Az ő Nap óráival már több rendbeli Uraságok kertjei ékeskednek, sőt a mult nyáron Ő Császári Királyi Fő Herczegsége is Országunk Nándor Ispánnya, méltóztatott elfogadni felséges megelégedésének kijelentésével egy tőle készittetett Nap órát, s azt Al-Tsuton lévő szép kertjében kitétetni. Ezen fehér sima Bavariai kőre metszett Napórának szélén a felséges Cs. Kir. Herczeg czimerén, s Nevén kivül, ez az egész Haza Érzését, s buzgó kivánságát kifejező mondás metszetett Horátzból: SERUS IN COELUM REDEAS / DIN INTERSIS POPULE / HIC AMES DICI PATER, ATQUE PRINCEPS." A kastély és kertje 1944-1945-ben óriási pusztításokat szenvedett, az említett horizontális napóra legkésőbb akkor eltűnt, ma már nem lelhető fel. Adatközlő: Ságodi Ibolya, 1982. Irod.: A Nap Óra bötséről. = HASZNOS MULATSÁGOK, 1824. I. félesztendő. 22. sz. 170-173. p.; TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY, 1893. szept. 492. p.; BARTHA Lajos: A napórakészítő Devecsery István. = METEOR, 1994. 11. sz. 50-52. p.
Alsóörs	Lóki u. 32. Nyaraló. Napóra van D-i falán 4 m magasan. Vertikális, árnyékvetője poláris. A számlap falra szerelt bádoglemez félkörív 1,5 m átmérőjű. Középen Nap díszítés . A napóra 1970 körül készült, 1982-ben a számlapot lemázolták, az óraszámozása nem látszik. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.
Alsótold	Toldi út
Alsótold	Toldi Miklós Körzeti Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Baja	Rókus u. 10. Városi Kórház Szülészeti-nőgyógyászati Osztálya. Napóra van az épület D-i falán jobbra 5 m magasan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, körív alakú, 3 m hosszú. Óraszámozása: V-VII-VIII-XI-XII-I, változó közű. Felette sugaras nap-arc és szobor. Az épület és a napóra 1950-ben készült, tervezője Nagy Béla építész volt. Később a napóra nagyon lepusztult, 1992-ben szépen helyreállították. Adatközlő: Ságodi Ibolya, 1982.
Baja	Árpád tér, József Attila Művelődési Ház oldalán
Bakonybél	Széchenyi u. 1. Műemlék jellegű. Bencés kolostornak épült 1724-ben barokk stílusban. Bővítve 1749-ben. A XIX. század végén megújítva, akkor bencés tanárképző is működött itt. 1950-től szociális otthon. Napóra a kolostor kertjében, a patak partján egy kő talapzatra helyezve. Horizontális típusú. Talán 1825-ben készült a park rendezésekor. 1945-1950 között még megvolt. 1950 után a vízszintes napóraszámlap elveszett csak a kő tartópillér marad meg. 1980-ra ez is elkallódott, így a napóra nyomtalanul eltűnt. Adatközlő: Vértes Ernő, 1979.
Bakonyszentlászló	Vak Bottyán u. Evangélikus templom. Műemlék. A XIII. század második felében épült. 1816-ban barokk stílusban újraépítették. A középkori elemek helyreállítása 1965-1966-ban történt meg. Napóra a templom D-i falán. A vertikális napóra XIX. századi lehetett. 1965-ig megvolt, akkor a templom helyreállításakor tűnt el, csak a helyiek emlékezete őrizte meg. Adatközlő: Ságodi Ibolya, 1981. 1965-ig
Balassagyarmat	Ifjúság útja 2. Szabó Lőrinc Általános iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Az épülettől DNy-ra a kertben került felállításra. Idővel legörbítették tartóját, 1997-ben a számlapja már vízszintes helyzetű. 1997-ig
Balassagyarmat	Bajcsy-Zsilinszky út 7. Kiss Árpád Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra az előkertben. Készült 1983-ban, 1993-ra már kissé rongálódott állapotúvá vált. 1993-ig
Balassagyarmat	Köztársaság tér 7. Szent Imre Keresztény Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1983-ban. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található.
Balassagyarmat	Civitas Fortissima tér
Balassagyarmat	Dózsa György út 17. Dózsa György Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. A B. jelű épülettől DNy-ra helyezték el, téves beállítással ( árnyékvetője D-re mutat), 1997-re rozsdásodva áll helyén. Ugyanitt további eszközök: nappályamutató, napmagasságmérő. 1997-ig
Balatonalmádi	Martinovics u. 55. Családi ház. Napóra van a D-i falon 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője ferde. A számlap vakolatból kiképzett 1,2 m-es kör alakú mező. Óraszámozása: VIII-XII-V, változó közű. A napóra 1960 körül készült. Adatközlő: Horváth Ferenc, 1981.
Balatonalmádi	Vörösberény. Veszprémi út 7. Volt jezsuita rendház. Műemlék. Az r.k. templom melletti kétszintes kolostor 1750 körül épült barokk stílusban. Napóra van az épület DK-i falán 6 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra karcolt 1,6 m átmérőjű csaknem félkör alakú. 11 szektorra van osztva változó közűen, de óraszámozása még régebbi fényképeken sincs. A talán XVIII. századi és egyre kopottabb napórát az 1985-ben a felújításkor a vakolattal együtt leverték, csupán a pálca maradt meg. Az új vakolatra és a régi pálca alá 1992-ben új beosztássort festettek. 12 szektoros, félórákat is jelezve, de óraszámozás most sem készült. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1979. Irod.: ENTZ Géza - GERŐ László: A Balaton-környék műemlékei. Bp. 1958. 89. p.; BALASSA László - KRALOVÁNSZKY Alán: Veszprém. Bp. 1983. 166. p.
Balatonfenyves	Vachott Sándor utca 1.
Balatonfüred	Koloska-völgy. A várostól ÉK-re lévő kirándulóhely. Napóra egy 0,5 m magas kőépítmény tetején. Horizontális. Árnyékvetője függőleges. A számlap 1,2 m átmérőjű kör alakú cementsimításra festve. Tapasztalati úton készült óraszámozása: Ápr:8-12-3, Máj:8-12-5, Jun-Jul:8-12-5, Aug:8-12-4, Szep:8-12-3, változó közű, félórás osztású. 1950 körül készítette a helyi erdész. Állítólagos négysoros latin felirata nem maradt fenn. 1978 körül a napórát újrafestették, koncentrikus körökkel, félórás osztásokkal, számozás nélkül. Azonban a kirándulók árnyékvetőjét újra és újra letörték, számlapját tűzrakó helynek használták, sőt 1986-ban alapjait is szétbontották, így a napóra teljesen eltűnt. Adatközlő: Vértes Ernő, 1979. 1886-ig
Balatonfüred	Arácsi út 94. Volt Gombás-kúria. Műemlék. A XVIII. század végén épült copf stílusban. Napóra az épület udvarának D-i fala elé ugró kőerkély mellvédjén 4 m magasban. Vertikális, XVIII. század végén készülhetett. A számlap egy 0,8x1 m-es téglalap alakú mező aljára rajzolt negyedkör kettős íve. Árnyékvetője régen hiányzik. Az óraosztás az 1960-1970-es években még sejthető volt, de 1980 után egyre felismerhetetlenebbre kopott. Az 1988-as teljes felújításkor ezen maradványok is lekoptak, így a napóra végleg eltűnt. Adatközlő: Vértes Ernő, 1979. 1988-ig
Balatonfüred	Gyógytér. Ivócsarnok. Műemlék jellegű. Építette Lechner Mátyás klasszicista stílusban 1800-ban. Átépítve Furmann Antal tervei alapján 1853-ban. Napóra a felső sétányon az ivócsarnok közelében. 1844-ben látták a pozsonyi országgyűlésről ide kiránduló jurátusok. Az 1853-as átépítéskor, vagy később a napóra eltűnt, mert a visszaemlékező Eötvös Károly már múlt időben említi 1909-es útjakor. Talán ekvatoriális volt. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1983. Irod.: EÖTVÖS Károly: Balatoni utazás. II. köt. Bp. 1982. 291. p. ~1900-ig
Balatonfűzfő	Fűzfőgyártelep. Bemutató Csillagvizsgáló. Épült 1967-ben. Napóra van a csillagdától 3 m-rel D-re a talajból kiképzett füves földhalmon. Különleges szkáfosz típusú. Árnyékvetője pólusra mutató. A számlap egy 3 m átmérőjű kör alakú üvegszál erősítésű műanyag gömbcikk kupola. Belső homorú részére festették az óraosztásokat és számokat. Lendvai László amatőrcsillagász készítette 1967-ben. A napórát 1984-ben leszerelték és a csillagda raktárában tárolják. Adatközlő: Vértes Ernő, 1979. 1984-ig
Balatonkenese	Bajcsy-Zsilinszky u. 10. Általános Iskola. Napóra van a DK-i sarkán 3 m magasban. Vertikális, árnyékvetője poláris. A számlap falra szerelt fémtábla, pontosan D felé néz, mert távtartó támasztja ki az eltérő faltól. Óraszámozása: 6-12-18, változó közű, negyedórás beosztású. Frecskay István tanár készítette 1976-ban. Adatközlő: Vértes Ernő, 1979.
Balatonkenese	Parti sétány
Balatonkenese	Stadion u. 1. Nyaraló. Napóra van az épület DNy-i oromfalán 5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője ferde. A számlap deszkákra szegezett számjegyekből alakul ki 1,8 m-es sugarú negyedkörívben. Óraszámozása: VIII-XII-VII, változó közű. Tőzsér István tulajdonos készítette 1975-ben. Adatközlő: Kocsis Antal, 1979.
Balatonlelle	Vasút u. 36. Nyaraló. Napóra van a D-i falon 4,5 m magasban, a nyaraló Rákóczi u. 282. telek felöl jól látható. Vertikális, árnyékvetője vízszintes. A számlap falra szerelt vasszámokból áll körív alakban 3 m hosszan. Óraszámozása: 5-12-4, változó közű, KÖZEI-t mutató. Szemes István tulajdonos készítette 1970-ben tapasztalati úton. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1984.
Balatonlelle	Köztársaság u. 26. Balaton-espressó. Napóra van az épület DK-i falán 3,5 m magasban. Vertikális, árnyékvetője csaknem vízszintes. A számlap vakolatra festett, negyedkör alakú 1 m sugarú. Óraszámozása: VI-VIII-X-XII-II, egyenközű, NYISZ-t mutató. Hajdú Sándor tulajdonos készítette 1984-ben. Adatközlő: Vágújhelyi Ferenc, 1984. ?
Balatonszemes	Bajcsy-Zsilinszky u. 31. R.k. plébánia. Napóra az épület Fő utcai D-i oromfalán 5 m magasban. A XX. század elejei napórát 1975 körül lefestették, majd az egész homlokzatot újravakolták, így végleg eltűnt. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1981. Irod.: ZÁKONYI Ferenc: Balaton. Bp. 1973. Panoráma 123. p. és 3. kiadás. Bp. 1980. 166. p. 1975-ig
Balatonszentgyörgy	Csillagvár u. 6. R.k. plébánia. Napóra van a DK-i falon 3 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, félkör alakú, 1,2 m átmérőjű. Óraszámozása: 6-12-6. Felirata: ORA ET LABORA. Készült 1985 körül. Adatközlő: Hoffmann János, 1992.
Balatonszentgyörgy	Csillagvár u. 8. R.k. templom. Napóra a DK-i falon. A vertikális és festett napóra felirata: HAMAR ELJÁR 1-2 ÓRA, MINDEN PERCÉT HASZNÁLD JÓRA! A XX. század első felében készült napóra később eltűnt, 1980-ban már nem található. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. 1980
Baranyahídvég	Szabadság u. 22/a. Ref.templom, épült 1840-1844-ig. Napóra van a torony D-i falán, az ablak felett 6 m magasban. Vertikális, árnyékvetője hiányzik. Számlapja kör alakú 0,9 m átmérőjű, vakolatmezőbe festett. Óraszámozása: 6-12-2, változó közű. A vakolat mállásával együtt a számozása nagyon lekopott. Készülhetett 1844-ben. Adatközlő: Várady József, 1985. megszűnt
Bátonyterenye	Jászai Mari út. Kossuth Lajos Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Bátonyterenye	Molnár Sándor út 2. Erkel Ferenc Általános Iskola (Állami Zeneiskola). Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1983-ban. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Bátonyterenye	Iskola út 15-17. Bartók Béla Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra a parkban. Készült 1982-ben, helyszínen felállítva 1984-ben. A növényzet megnövése miatt 1989-ben áttelepítették a napórát az új iskolai szárny D-i oldalára az előkertbe. 1993-ban még jó állapotú. 1997-ben a napóra (számlapja hiányzik) mellett további eszközök: nappályamutató (2 db) , napmagasságmérő (2 db), sarkcsillagmutató. valószínű megszűnt
Bercel	Kenderváros u. 11. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. Új iskola épült a Széchenyi út. 3. alatt, oda sem került a napóra. 1997
Berekfürdő	Strandfürdő. Napóra van a gyógymedence melletti parkban, egy betonalapzaton. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutat. A félkör alakú számlap óraszámozása: 6-12-6, egyenközű. A XX. századi napóra tartója is félköríves. Adatközlő: Keszthelyi Dániel, 1992.
Berekfürdő	Berek tér 13.
Bodrogolaszi	Fő út 16.
Bóly	Ady Endre u. 17. Termelőszövetkezeti épület. Eredetileg Sziebert-ház (a Montenuovo-kastély intézőjének háza) Napóra van az utcai DK-i fal jobb oldali díszes oromzatán 8 m magasságban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlapja vakolatra festett, kör alakú, 1 m átmérőjű. Óraszámozása: VI-XII-XIII, változó közű. Felirata: MCMLXXXIII-DAE. Számozása nagyon megkopott, 1995-ben az egész homlokzatot és a napóra számlapot lefestették, csak a pálca maradt. Dalos Endre amatőrcsillagász készítette 1983-ban. Adatközlő: Dalos Endre, 1983. 1995
Bóly	István u. 8. Családi ház. Napóra van az udvarban. Horizontális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlapja téglalap alakú 0,7x1,2 m méretű betonlapra festett. Óraszámozása: VII-XII-V, változó közű, negyedórás osztású. Felirata: 1983...SZS...MET. Szabó Sándor amatőrcsillagász készítette 1983-ban. Adatközlő: Szabó Sándor, 1984.
Bonyhád	Szabadság tér
Bonyhád	Szabadság tér
Bonyhád	| 318-319-320. Szabadság tér. 11. R.k. templom. Műemlék. 1769-1782 között épült barokk stílusban. Három napóra van a templom három ( K-i, D-i, Ny-i ) homlokzatán 8 m magasságban. Vertikálisak. Árnyékvetőik a pólusra mutatnak. A számlapok kőlapra vésettek, téglalap alakúak. A K-i 0,6x0,5 m-es, IIII-IX. A D-i 0,7x0,5 m-es, VIII-XII-V, félórás osztású. A Ny-i 0,6x0,5 m-es, II-VIII. Mindhárom változó időosztású. Precízen szerkesztett, jól beállított napórák. Egy időben készültek, azonos kéz munkái, egyszerre kerültek helyükre. Valószínűleg a templom építője Winkler Mihály tudós plébános készíthette 1782-ben. A napórákat utóbb fehérre meszelték. A K-i árnyékvető sérült. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1981. Irod.: GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei. 1.köt. Dunántúl. Bp. 1959. (38.kép).
Bonyhád	Perczel Mór u. 11. Lakóház, XIX. századi épület. Napóra van a D-i falon 2 m magasban. Vertikális. Réz árnyékvetője vízszintes. A számlap vakolatból kiemelt pajzs alakú mező 0,8x0,9 m külmérettel. Csak a XII-es óraszáma jelölve, így csupán a delet mutatja. A napóra 1990 körül készült, a régebbi pajzs alak felhasználásával. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1992. eltűnt
Börcs	Petőfi utca 3. házzal szemben
Borsfa	Zrínyi u. 14. Simon Ferenc családi háza. Napóra áll az udvaron 0,6 m magas téglapilléren. Ekvatoriális. Réz árnyékvetője 60 fokot zár be a vízszintessel. A számlap réz szalag 0,6 m átmérőjű körben. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű. Kovácsoltvas tartókörökkel és állvánnyal. A napórát Svédországban gyártották, üzletben vásárolták és prospektus alapján itt állították fel 1975 körül. Adatközlő: Mizser Attila, 1980.
Borsosberény	Rákóczi út 37. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1983-ban. Idővel eltűnt az új sportpálya építése és a kert gondozása során, 1997-ben már nem található. 1997
Bozsok	Rákóczi u. 22. R.k. Szent Anna templom. Műemlék jellegű. Az eredeti K-Ny-i templom XIII. századi, 1773-ban barokk stílusban É-D irányban átépíttették. Napjainkra a középkori szentélyt ismét restaurálták a K-i oldalon. Napóra a templom barokk D-i falán 5 m magasban. Vertikális. A számlap vakolatra festett félköríves. Óraszámozása: 5-12-6, változó közű. A napóra feltehetően 1773-as, készítője valószínűleg Szerdahelyi Hersits Miklós a falu akkori tanítója volt. Az 1940-es évek elején a templom felújítása közben a napóra nyomtalanul eltűnt. Adatközlő: Vértes Ernő, 1993. Irod.: VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 4-5.p; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 574. p. ~1940-ig
Budakalász	Lupa-sziget. 2740 hrsz. Sóváry Emil nyaralója. Napóra áll egy 1 m magas betonpilléren a kert D-i oldalán. Ekvatoriális. Vörösréz árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rozsdamentes acélból készült félkörív 0,8 m átmérővel. Vörösréz óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás osztású. Gyertyánfa tartókarok, vörösgránit talpsík. Sóváry Emil és Massányi Aurél közösen tervezte és készítette 1981-ben. Adatközlő: Szikszay Gerő, 1985.
Budakeszi	Szürkebarát utca
Budaörs	Templom tér
Budapest III. kerület	Szentendrei u. 139. Aquincum római polgárváros maradványai és a rommező közepén 1894-ben épült Aquincum Múzeum. Műemlék. Napóra van a főépülettől jobbra lévő restaurált falszakasz sarkába építve 1 m magasban. Kehely alakú szkáfosz típusú. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap bronz anyagú, tűzzománcozott félgömb 20 cm belső átmérővel. Óraszámozása: IV-XII-VIII, egyenközű, félórás osztású. Napdeklinációs görbék 10 fokonként. Rékai Csaba tervezte és készítette 1991-ben. Adatközlő: Rékai Csaba, 1991.
Budapest III. kerület	Fő tér. 1. Műemlék. Középkori óbudai prépostság XIV. századi templomának rommezeje, utóbb Zichy-kastély. Épült 1746-1752 között. Benne Vasarely Múzeum. Napóra áll a múzeum bejárata előtt kis téren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap hajógyári acél félkörív 2 m átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI KÖZEI-ben és VII-XII-V NYISZ-ben, egyenközű. A Múzeumok Országos Központja megrendelésére készítette az IPARTERV 1986-ban Koris János tervei szerint. Azóta a vas tartórész rozsdásodik, a krómozott számlap napsütésben fénylik, nehezítve a leolvasást. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1987.
Budapest III. kerület	Mókus u. 2. Általános Iskola. Régészeti védettségű romkert területe, római épületek és középkori kolostor romjai. Napórákat tartó oszlop áll a rommezőtől D-re. Az 1,2 m magas és 0,8 m széles keménymészkőből faragott oszlopra három metszéssel három napórát készítettek. Vízszintes síkkal horizontális napóra alakult ki. Ez félkör alakú, kőbe vésett óraszámozása 6-12-6, változó közű. Függőleges síkkal a D-i oldalon vertikális napórát nyertek. Ez téglalap alakú, VI-XII-VI óraszámozású, változó közű. A kettő közötti íves hengerfelületen egy 0,35 m széles ekvatoriális napóra alakult ki. Ennek számozatlan óravonalai változó közűek. A három napórának közös árnyékvetője van, ezt gyakran letörik, de újra pótolják. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat készítette a napórát 1983-ban Jurcsik Károly építészmérnök tervei szerint. Adatközlő: Bartha Lajos, 1983. Irod.: CSÁKY Ida: Egy árnyékvető ürügyén. = ESTI HÍRLAP, 1984. jan. 16. 5. p.
Budapest II. kerület	Csalán u. 29. Társasház a Bartók Béla Emlékház mellett. Épült 1910 körül. Napóra van a D-i homlokzaton. Vertikális. Árnyékvetője hiányzik, de valószínűleg pólusra mutatott. A számlap falra szerelt 0,4 m magas bronz pajzs. 1910 körüli lehet a napóra is. Adatközlő: Marton Géza, 1997.
Budapest II. kerület	Vérhalom u. 44. Lakóház. Épült 1921-ben. Napóra van a földszinti terasz DNy-i falán . Vertikális, árnyékvetője vízszintes. A számlap vakolatmezőből kivésett és simított felületre festett íves szalag 1 m hosszan. Óraszámozása: XI-XII-IV, változó közű. Az itt lakó Lux László építészmérnök tervezte és készítette 1984-ben. Adatközlő: Mizser Attila, 1990.
Budapest II. kerület	Pasaréti út 127. Villaépület. Épült 1910 körül. Napóra van a torony DNy-i falán 11 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra szerelt fehér márvány tábla 0,8x1,2 m mérettel. Aranyozott óraszámozása: IX-XII-VI, változó közű, félórás beosztású. Magyar László tervezte és készítette 1989-ben. A ház lakói szerint ugyanezen a helyen már régebben volt egy napóra. Idővel a felismerhetetlenségig megrongálódott, már felújítani sem lehetett, így teljesen új napóra készült. Adatközlő: Mizser Attila, 1990.
Budapest II. kerület	Mechwart liget
Budapest II. kerület	Járóka u. 3. Családi ház. Épült 1979-1981 között. Napóra van a DNy-i homlokzaton 4 m magasban. Vertikális. Pólusra mutató árnyékvető. A számlap négyzet alakú 0,5 m-es élű 2 cm vastag márványlap. Öntött bronz számok: VIII-XII-VI, változó közű. A polosz talpánál vörösréz domborítású fél Nap. Marton Géza tulajdonos tervezte és készítette 1995-ben. Adatközlő: Marton Géza, 1997. Irod.: B.E.: Ritka mesterségek. A napórakészítő. = LAKÁSKULTÚRA, 1995. 9. sz. 16-17. p. (képpel). megszűnt
Budapest II. kerület	Keleti Károly u. 35. Társasház. Épült 1910-ben. Napóra van a DNy-i oromfalon 10 m magasban. Vertikális, árnyékvetője vízszintes. Vakolatra festett aranyozott számlapjának közepén Nap-arc 0,3 m átmérővel. Az 1910-ben készült napóra vakolatba karcolt számlapja 1980-ra felismerhetetlenségig megrongálódott. 1982-ben a vakolattal együtt leverte egy hegymászócsoport. A keményebb kőagyag Nap-arccal nem bírtak, akkor megmaradt, azt 1985-ben külön verték le. Csak az árnyékvető vasrúd jelzi az egykori napóra helyzetét. Az újra vakoláskor ez alá 1 m-rel új Nap-motívum készült. Adatközlő: Bartha Lajos, 1982. Irod.: BARTHA Lajos: Védelmet kér az időmérő pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jún. 7. 4. p.; BARTHA Lajos: Védelem helyett pusztítás? = ESTI HÍRLAP, 1983. nov. 28. 4. p.
Budapest I. kerület	Fortuna u. 6. Lakóház. Műemlék. Épült 1820 körül klasszicista stílusban. A Zwack-család tulajdona volt. Napóra van az udvaron egy 1 m magas faragott kőoszlopon. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap és a többi kör kovácsoltvas, átmérője 0,6 m-es. Óraszámozása: VII-XII-V, egyenközű. Armilláris szféra része, melyben az egyenlítő körén van a napóra számíve. Legfelül szárnyas oroszlán díszítés. A napóra XIX. századi lehet. Adatközlő: Holl András, 1984.
Budapest I. kerület	Sánc u. 3/b. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. Napóra van az épület tetőteraszán, a kupola bejáratával szemközti mellvédfalba építve. Kehely alakú szkáfosz. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap bronz anyagú natúr félgömb 20 cm belső átmérővel. Óraszámozása: IV-XII-VIII, egyenközű, negyedórás osztású. Napdeklinációk kéthetenkénti görbéivel. Rékai Csaba tervezte és készítette 1991-ben. Adatközlő: Rékai Csaba, 1991.
Budapest I. kerület	Budavári palota E-épület. D-i palotaudvar a Budapesti Történeti Múzeumtól D-re. Középkori hangulatot idéző kertet alakítottak ki 1967-1968-ban. Műemléki jelentőségű terület. Napóra van az udvar DK-i falán 2 m magasban a gótikus ajtótól K-re. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat, mivel alacsonyan van gyakorta elhajlítják, letörik. A számlap falra helyezett 0,5x0,9 m-es márványtábla. Óraszámozása: 6-12-2, változó közű. Morvay Endre készítette 1968-ban (5 m-el K-re egy térplasztikát helyeztek el Regiomontanus emlékére 1978-ban, mely Rátonyi József alkotása). Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1976. Irod.: GERŐ László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása. Bp. 1970. 187. p. (képpel); GERŐ László: A helyreállított budai vár. Bp. 1980. 164. p. (képpel); MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 46-47. p. (képpel); MÉSZÖLY Győző: Arborétumok országszerte. Bp. 1984. 50. p.
Budapest I. kerület	Úri u. 19. Lakóház. Műemlék. XV. századi, középkori eredetű, a XVIII. század elején átépítve. 1722-1806-ig vármegyeháza. Az 1830-as években nyeri mai alakját. Utóbb a Peregriny, a Rexa, a Jeszenszky és a Ney családok lakták az 1951-es államosításig. Napóra van az udvar DNy-i falán egy falfülkében 6 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vászonra festett, köríve 0,8 m hosszú. Óraszámozása: X-XI-XII-I-III-VI, változó közű. Alatta Csejte várát ábrázoló festmény, legalul négysoros felirat: NAPFÉNY ÉS A DERŰ ÓRÁIT MÉRVE IDÉZEM: KEDVES CSEJTHÉNKNEK HAJDANI SZÉP IDEJÉT. A napórát és a képet Jeszenszky Gerő festette 1930-ban. A feliratot Ney Ákos írta csejtei házukra emlékeztetve. A napóra pontos beállítását és szerkesztését egy akkori műegyetemi tanár végezte. A napóra állapota igen rossz: megkopott, növényzet futotta be. Szerencsére a festmény fényképe megmaradt a család birtokában. Adatközlő: Mizser Attila, 1980. Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p. (képpel); BARTHA Lajos: Védelmet kér az időmérő pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jún. 7. 4. p.
Budapest I. kerület	Szent György tér 6. Vár. Királyi palota. Épült a XVIII. században, csillagvizsgáló tornyát 1777-1780 között építették rá, hogy a Nagyszombatról ideköltöző egyetem használhassa. Napóraként működő délvonalat építettek a négyszintes torony legfelső termébe 1780-ban Hell Miksa és Weiss Ferenc útmutatása alapján. Egy lyukon jutott be a napsugár és az É-D irányú délvonalon áthaladva mutatta a dél időpontját. Az Országos Levéltárban megmaradt az építész Hillebrandt tervrajza, ezen látszik a legfelső szinten átlósan átfutó délvonal. De szöveges leírás is fennmaradt:char(13)"A Délárnyékló (Gnomon) melly az időnek a nap által való meghatároztatására szolgál. Tudniillik: ez egy a Délkörként készített, és márvánnyal kirakott árkotska, mellynek közepén egy vékony, és srófok által megnyujtva végig folyó selyem zsineg a délivonást (linea meridiana) képezi. Erre a fölső táblázaton keresztül függőleg (perpendiculariter) szolgál egy lyukatska; a melly által a Tsillagvisgálóházba ható fénysugárok a nap képét formálják mindenkori mozgásban, a millyenben van maga a nap-is ugy, hogy, midőn a nap a hely délkörét (meridianus) éri, e délkör táján fekvő zsineg a nap képét-is ketté válaszsza, és a valóságos déli időt jelentse... De a Napképe szélei néha olly roszszul határoztattnak, hogy a fénybe ható mellékárnyékot magátul az árnyéktul igen nehéz légyen megkülönböztetni és a visgáló két másod pertzentésnyi (secundum) hibát-is ejthet."char(13)A leírás szerint mélyedésben haladó, márványból kirakott, fonallal pontosított délvonal volt, hasonló az Egerben ma is meglévőhöz. A Budán lévő azonban ma már nem látható. Az egyetem 1783-ban Pestre költözött, az újabb budai csillagvizsgáló megépült és 1815-ben megnyílt a Gellérthegyen. A várban lévő csillagvizsgáló tornyot 1827-1830 között lebontották, így ezen lyuk-napóra is eltűnt. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1984. Irod.: KMETH Daniel: A Tsillag-visgálat Szerzeménye Budán. = TUDOMÁNYOS GYÜJTEMÉNY, 1817. VI. köt. 141-142. p.; KELÉNYI György: Franz Anton Hillebrandt. Bp. 1976. 69-71. p. (30. képpel); BARTHA Lajos: Kétszáz éves a Budai Meridián. = GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA, 1981. 2. sz. 109. p. 1830
Budapest VIII. kerület	Mikszáth Kálmán tér 1. Piarista Gimnázium. Napóra van a negyedik emeleti belső terasz D-i falán. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap szögvasból hajlított téglalap. Óraszámozása: VII-XII-IV, változó közű. A III-as óraszámot letörték. Vaspálcáját sokszor elhajlítják. A napóra 1970 körül készült. Adatközlő: Borsos András, 1982.
Budapest VIII. kerület	Bródy Sándor utca 12.
Budapest VIII. kerület	Puskin u. 19. Háromemeletes későeklektikus sarokház. Gschwindt György megrendelésére tervezte P. Tóth Sándor építőmester 1901-ben. Napóra van a D-i Bródy Sándor u. 12. alatti homlokzaton 9 m magasban egy erkély mellvédjén. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat, de 1950 óta hiányzik. A számlap 2,2x0,9 m téglalap alakú díszes faragású kő domborműben helyezkedik el íves szalagként. Óraszámozása: VI-XII-V, változó közű, félórás sűrűségű. Felül sugaras Nap-arc, K-re kakas, Ny-ra bagoly van. Alul felirat: A.D. 1901 mutatja a készítés évét. Felújították 1978 körül. Adatközlő: Sinka József, 1957. Irod.: BARTHA Lajos-SINKA József: Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló napóra gyűjteménye. = TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY, 1957. 3. sz. 130. p. (képpel); SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Tájékozódás a csillagos égen. Bp. 1979. 68. p. (képpel); BÚZA Péter: Aqua vitae. = BUDAPEST, 1980. 5. sz.; MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 46. p. (képpel).
Budapest VII. kerület	Gorkij fasor 17. A Fasori Evangélikus Gimnázium épületegyüttese 1904-ben épült Pecz Samu tervei szerint. 1952-től Országos Pedagógiai Intézet. Napóra az udvarra néző DK-i homlokzaton, az igazgatói lakás falán 4 m magasban. Erre a kiugró 5x2,5 m-es falrészre egy freskót készített Kölber Dezső festőművész 1904-ben. Ábrázolása szerint az Athéni Iskola tanulói egy görög bölcs tanítását hallgatják. Éppen csillagászati előadás folyik. Alul egy precíz armilláris szféra, felül egy napóra. A számlap kör alakú 1 m átmérőjű. Óraszámozása: VIII-XII-II, változó közű, negyedórás sűrűségű. Alul analemma-görbe, a hónapok feltüntetésével. Körben az állatövi csillagképek stilizált ábrái. A napóra tervezője Mikola Sándor fizikatanár volt. A későbbi átépítések alatt a freskó és a napóra eltűnt, csak fényképek őrizték meg eredeti állapotát.char(13)1991-ben Gulyás Dénes festőművész és Rác András mozaikművész újra elkészítette a freskót és a napóra mozaikmunkáit a régi fényképek alapján. A munka anyagi hátterét Bartók Péter és a Fasori Öregdiákok Genfi Egyesülete biztosította. Adatközlő: Ságodi Ibolya, 1983. Irod.: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium Értesítője az 1906/7 iskolai évről. Bp. 1907. (képpel); VERMES Miklós: Visszaemlékezések a budapesti Fasori Gimnáziumra. = FIZIKAI SZEMLE, 1973. 10. sz. 295. p.; VERMES Miklós: Emlékezés Mikola Sándorra. =TERMÉSZET VILÁGA, 1978. 10. sz. 474. p.; KOVÁCS László: Mikola Sándor. Bp. 1991. 30. p.
Budapest VI. kerület	Gorkij fasor 42. MOL RT. Geofizikai Kutató Egység épülete. Épült 1930 körül, Schuler ceruzagyáros tulajdona volt, utóbb egy ideig nyilvánosházként is működött. Napóra van DK-i utcai homlokzaton 15 m magasan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 1,2x1,9 m külméretű ellipszis alakú márványtábla. Óraszámozása: V-XII-II, változó közű, félórás beosztású. Felirata: TEMPUS OMNIA REVELAT. Három kalendáriumi vonala a nyári, a téli napfordulók és a napéjegyenlőség idején mutatja az árnyék végpontjának ívét. Középen aranyozott sugaras napkorong. Bartha Lajos amatőrcsillagász tervei alapján 1989-ben készítette Gyulavári Pál szobrászművész. Adatközlő: Bartha Lajos, 1989.
Budapest V. kerület	Markó u. 29-31. Eötvös Lóránt Tudományegyetem Tanárképző Főiskola. Régi épület. Földrajzi Tanszék. Napóra van a belső lépcsőház I. emelet utáni pihenőjén. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap alumínium félkör 1 m átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás beosztású. Felirata: EKVATORIÁLIS NAPÓRA AZ ELTE TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA RÉSZÉRE A SOROKSÁRI ÖNTÖDE SZOCIÁLISTA BRIGÁDJA MÉRŐ JÓZSEF TERVEI ALAPJÁN KÉSZÍTETTE. Alatta bronztáblán időegyenlítési diagramm. Készítette 1984-ben Mérő József tanár. Adatközlő: Bartha Lajos, 1984.
Budapest V. kerület	Semmelweis u. 6. Egykori Vármegyeháza. Műemlék. 1829-1832 között épült klasszicista stílusban Hofrichter József tervei szerint. Napóra van a K-i udvar D-i falán 13 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatból kiemelt félkör alakú szalag 2 m hosszan. Óraszámozása: VIII-XII-III, változó közű. Középen bronz Nap-arc, balra Szaturnusz (!), jobbra holdsarló díszítés. A napóra lehet egykorú az 1832-es épülettel, lehet későbbi is. Felújították 1960-ban. Az 1983-as tatarozáskor megtisztogatták, javították. Adatközlő: Mizser Attila, 1981. Irod.: TÓTH Antal: A pesti vármegyeháza. Bp. 1972. 56. p. (20. kép); MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 46-47. p. (képpel); BARTHA Lajos: Védelmet kér az időmérő pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jún. 7. 4. p. (képpel).
Budapest XIII. kerület	Gogol u. 14. Társasház. Épült 1959-ben. Napóra van a ház D-i falán 10 m magasban. Vertikális, árnyékvetője vízszintes. A számlap négyszínű vakolatba kapart sgrafittó. Kör alakú 1,2 m átmérővel. Óraszámozása: 8-10-12-14-16, változó közű. Felül Hold és csillagok. A napóra is 1959-ben készült. Nemcsics Antal festőművész műve. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p. alig látszik
Budapest XII. kerület	Pihenő utca 1. - Korányi Intézet A épületének falán.
Budapest XII. kerület	Budakeszi út 36/b. Villaépület. Műemlék. Hild József tervei szerint épült 1847 körül. Magasföldszintes romantikus stílusú épület. 1860 körül Oszwald- utóbb Rózsa-villa néven ismerték. Napóra látható egy 1860 körüli fényképen a villa mellett a kertben, kissé balra. Egy klasszicizáló 1,3 m magas oszlopon áll. Horizontális. Számlapja kerek, kb. O,3 m átmérővel. Árnyékvetője 0,5 m hosszú lehet. További részletek a képről nem állapíthatók meg. Az épület ma is megvan, de a kertben napóra nincs, idővel eltűnt. Adatközlő: Bartha Lajos, 1992. Irod.: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum gyűjtemény, 1555 c. jelzet: Budai hegyekből. Fényképalbum. Oszwald-villa. Fotó: Heidenhaus. 1860. körül. megszűnt
Budapest XII. kerület	Csörsz u. 29-35. Magyar Optikai Művek. Napóra az irodaépület belső udvarán a D-i falon 8 m magasban, az épületből láthatóan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap kőre vésett, hosszúkás ötszög alakú 1,2x0,5 m külméretű. Óraszámozása: VII-XII-V, változó közű. Felette vasból. sugaras napkorong felső fele. 1959-ben készült.char(13)Ezt a napórát 1990-ben áthelyezték. Új helye a portától Ny-ra, a D-i kerítéstől 5 m-rel beljebb van, így az utcáról jól látható. Felújították, számlapját újracsiszolták, a rozsdás napkorongot lefestették, új árnyékvető pálcát kapott. Adatközlő: Filláry Lajos, 1981.
Budapest XII. kerület	Diana u. 4. Jókai Mór Általános Iskola. 1904-ben épült mint Községi Elemi Népiskola. Napóra van a DK-i falon 12 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője ferde. A számlap vakolatra festett 2 m átmérőjű félkör alakú volt. A napóra 1904-ben készülhetett. Egy 1929 előtti fényképen sejthető óraszámozása: 6-12-5. Később lefestették. Ma csak a középső Nap-arc, a körben kismozaikból kirakott színes sugarak és a rossz irányban álló pálca látható. Többször szépen felújították, utoljára 1988-ban. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1980. Irod.: SIKLÓSSY László: Svábhegy. Bp. 1929. 182. p. (képpel); MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; MIZSER Attila: Egy !!!felújított!!! napóra. = METEOR, 1989. 10. sz. 1. p. (címlapképpel).
Budapest XII. kerület	Eötvös út 12. Eötvös-villa. A telket Eötvös József 1846-ban vette, 1852-re fel is épült a villa, az író 1853-ban ideköltözött. 1871-es halála után az örökösök eladták a telket, az épületet elbontották. Ma az Állami Tüdőszanatórium áll a helyén. Napóra látható bizonytalanul egy 1865 körüli festményen- holdfényes, romantikus kép- a villa bal szárnyával szemközt fekvő parkban. Oszlopon áll. Típusa (talán ekvatoriális), adatai, egyéb részletek a kép sötét tónusa miatt nem állapíthatók meg. A villa története szerint már az 1870-es évek közepén eltűnt a napóra. Sem későbbi rajzon, sem egy 1920 körüli fényképen nincs már. Mára a kert teljesen megváltozott állapotú. Adatközlő: Bartha Lajos, 1992. Irod.: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum gyűjtemény, vízfestmény. 1875
Budapest XII. kerület	Eötvös u. 35. Norvég Királyság Nagykövetsége. Napóra van a bejárattól kissé K-re a parkban, csaknem a talajon négy kis betonpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 1 m átmérőjű félköríves öntvény rézdomborítással. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű. Réz tartószerkezetű. A napóra 1991-ben készült. Adatközlő: Mizser Attila, 1991.
Budapest XII. kerület	Karap u. 12/a. Lakóház. Épült 1920 körül. Napóra van az épület D-i falán. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatba karcolt és festett, 0,8x0,5 m-es téglalap méretű. Óraszámozása: 7-12-4, változó közű. Középen sugaras napkorong. A napóra is 1920 körüli. A festék kopik, a vakolat hámlik, felújításra szorul. Adatközlő: Bartha Lajos, 1982. Irod.: BARTHA Lajos: Védelmet kér az időjelző pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jún. 7. 4. p.
Budapest XII. kerület	Kékgolyó u. 19. Társasház. Épült 1900 körül. Az I. emeleti erkély DK-i falán napóra van. Vertikális. Árnyékvetője ferde. A számlap vakolatra festett, téglalap alakú 0,4x0,5 m-es méretű. Mozsáry Gábor tulajdonos 1980-ban készítette a napórát tapasztalati úton. Adatközlő: Mizser Attila, 1985.
Budapest XII. kerület	Konkoly Thege Miklós u. 13-17. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézet. Főépülete 1923-1926 között épült. Napóra van az épülettől Ny-ra a parkban egy vasoszlopon. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rézborítású félkör 0,8 m átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű. Vas tartókörökkel. Üzletben vásárolt napóra, 1989-ben állították fel. Adatközlő: Mizser Attila, 1990.
Budapest XII. kerület	Konkoly Thege Miklós u. 13-17. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézet. Napóra van a főépülettől ÉNy-ra a parkban egy alacsony kőpillérbe építve. Kehely alakú szkáfosz típusú. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap alumínium félgömb, 20 cm belső átmérővel. Óraszámozása: IIII-XII-VIII, egyenlő közű, negyedórás beosztású. Napdeklinációs beosztások 10 fokonként, a térítők színesre festve. Rékai Csaba tervezte és készítette 1991-ben. Adatközlő: Rékai Csaba, 1991.
Budapest XII. kerület	Pihenő u. 1. Korányi Kórház Tüdőszanatóriuma. Napóra van a J-épület mellett a parkban. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. Kőből készült 1,8 m magas képzőművészeti alkotás. A számlap bevésett félkörben 1,4 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, félórás beosztású. Jakovits József szobrászművész készítette 1962-ben. Adatközlő: Dóra László, 1980. Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p. (képpel).
Budapest XI. kerület	Gellért hegy Gellért-hegyi kelta Eraviszkusz-emlékmű
Budapest XI. kerület	Gyékényes utca 45.
Budapest XIV. kerület	Állatkerti körút 6-12. Fővárosi Állat- és Növénykert. Napóra van a Növényház melletti parkban a Kilátó-domb alján egy 0,8 m magas kőpilléren. Horizontális. Árnyékvetőjének éle pólusra mutat. A számlap rézlemez domborítású 1 m átmérőjű kör. Óraszámozása: 6-8-10-12-2-4-6, változó közű, félórás sűrűségű. Nap, csillag díszítés valamint a Kos és a Halak állatövi csillagképek jelei. Ponori Thewrewk Aurél tervezte a napórát 1963-ban. Számlapja erősen rongált, árnyékvetőjét 1984-ben letörték, később pótolták. Adatközlő: Ponori Thewrewk Aurél, 1964. Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; S. TÓTH László: Égtájmutató napóra. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 12. sz. 366. p. (képpel)
Budapest X. kerület	Könyves Kálmán körút. Planetárium. Épült 1977-ben. Napóra van az irodaépület D-i falán 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vörösréz lemez, 1,5x0,8 m-es téglalap alakú. Krómozott óraszámozása: 7-12-6 KÖZEI-ben és 8-12-7 NYISZ-ben, változó közű. Feliratai: CARPE DIEM és ULTIMA LATET és AMF 87. A Nap járását mutató vonalak minden hónap 21-re értendők, feltünteti a hó állatövi csillagképének jeleit is. A napóra 1987-ben készült Ponori Thewrewk Aurél tervei szerint. Adatközlő: Ponori Thewrewk Aurél, 1987. Irod.: A budapesti planetárium napórája. = FÖLD ÉS ÉG, 1987. 12. sz. 359. p. (képpel)
Budapest XVIII. kerület	Gilice tér 39. Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézet. Napóra van a főépület mögött a parkban egy 0,8 m magas alapzaton. Horizontális. Árnyékvetője- egy bronz női alak két kinyújtott karja- pólusra mutat. A számlap márványlapra vésett 1,8 m átmérőjű körcikk. Óraszámozása: V-XII-XIX, változó közű. Az 1963-as évszám jelzi a készítés idejét. Zách Alfréd számításai alapján Borsos Miklós szobrászművész műve a napóra. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET, 1985. 24. sz. (címlapkép); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p. (képpel).
Budapest XVIII. kerület	Ungvár u. 42. Családi ház. Napóra van a DK-i falon 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője vízszintes. A számlap kétszínű vakolatba karcolt sgrafittó 1,3 m átmérőjű kör körül. Óraszámozása: 7-12, egyenközű, félórás beosztású. A 3,2x3,1 m-es téglalap alakú teljes terület két oldalán a 12 állatövi csillagkép stilizált ábrái. A napórát a tulajdonos Nemcsics Antal festőművész készítette 1968-ban. Adatközlő: Lakatos Lajos, 1983.
Budapest XVII. kerület	Kodolányi János tér
Budapest XVII. kerület	Szabadság sugárút 34.
Budapest XVII. kerület	Robogó u. 3. Robogó óvoda. Napóra van az U-alakú épület K-i szárnyának DNy-i sarkára szerelve 3,5 m magasban. Vertikális. Fém árnyékvetője pólusra mutat. A D-re néző számlap 0,8 m külméretű négyzet három oldala hársfára faragva, rajzolva. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű. Az óraszámok mellett óvodások rajzai jelzik a kicsinyeknek is az időt. A felső oldalon sugaras Nap-arc. A rögzített árnyékvetőhöz képest a számlap 15 fokkal elfordítható, így a NYISZ miatti egyórás időkülönbség korrigálható. A napóra alatt időegyenlítő grafikon van. Tervezte és készítette Marton Géza 1996-ban Rigler Zoltán óvodavezető felkérésére. Adatközlő: Marton Géza, 1997.
Budapest XV. kerület	Kolozsvár u. 1. Általános Iskola. Napóra van a D-i oromfalon 8 m magasban. Vertikális, árnyékvetője ferde. A számlap réz elemekből áll félkörben felerősítve 3 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-5, változó közű. Középen sugaras napkorong. A napóra 1960 körül készült. Állapota egyre romlott. 1992-re a napkorong és az árnyékvető leesett. Adatközlő: Papp János, 1979. Irod.: MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 47. p.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p. 1992
Budapest XXIII. kerület	Táncsics Mihály utca 36.
Budapest XX. kerület	Pázsitos sétány
Budapest XX. kerület	Székelyhíd u. 23. Általános Iskola. Napóra van az udvaron egy 1 m magas beton pilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap alumínium-réz ötvözetű félkör 1 m átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás beosztású. Felirata: EKVATORIÁLIS NAPÓRA. XX. K. HAZAFIAS NÉPFRONT KEZDEMÉNYEZÉSÉRE TÁRSADALMI MUNKÁBAN KÉSZÍTETTE A SOROKSÁRI ÖNTÖDE SZOCIALISTA BRIGÁDJA. 1983. ÁPRILIS 4. Alatta bronztáblán analemma-grafikon. Tervezője és a kivitelezés irányítója Mérő József főiskolai tanár volt. Adatközlő: Mérő József, 1983. Irod.: OSZLAY István: A Népfront napórája. = BUDAPEST, 1983. 8. sz. 42-44. p. (képpel); MÉRŐ József: Napóraavatás a XX. kerületben. = FÖLD ÉS ÉG, 1983. 9. sz. 286. p. (képpel); CSÁKY Ida: Egy árnyékvető ürügyén. = ESTI HÍRLAP, 1984. jan. 16. 2000 után az iskolát lebontották
Buják	Kossuth Lajos út 33. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben, bekerített földrajzi gyakorlókertben. 1997-ben a napóra számlapja hiányzik. Ugyanitt további eszközök: nappályamutató, napmagasságmérő. 1997
Bük	Petőfi Sándor u. 21. R.k. Szent Kelemen templom. Műemlék. Román stílusban a XII-XIII. században épült, 1408-ban gótikusan bővítették. A török időkben megsérült. Renoválják 1733-ban, újjáépítik 1757-ben barokk stílusban.1871-ben oromfallal egészítették ki. 1972-1979-ben restaurálták és nyerte vissza középkori és barokk képét. Napóra a templomhoz 1757-ben hozzáépített barokk oldalkápolna 1871-es D-i oromfalán 6 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője poláris. A számlap vakolatból kissé kiemelkedő félkörív 2 m hosszan. Óraszámozása: IX-XII-VI, változó közű. 1871-ben készült. 1975-ben az OMF leverette a vakolatot és a napórát. Mivel a barokknál későbbi hozzáépítéseket a régi templomhoz nem illőnek ítéltek, ezt az oromfalat is elbontották, így a napóra teljesen eltűnt. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1974. Irod.: CSATKAY Endre: Sopron vármegye műemlékei.III. Sopron, 1937. 132. p.; LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiről.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 18. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 4. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 574. p. 1975-ig
Bük	Bükfürdő. Thermál körút 27. Danubius Thermál Hotel. Napóra van a szállodától ÉK-re a parkban. Horizontális. Árnyékvetője egy 1,5 m magas bronz balett-táncos nőalak. A kar, a törzs és a láb egyenese a pólusra mutat. A számlap műkőlapokkal burkolt átlagosan 4 m átmérőjű térség. Óraszámozása: 5-12-7, változó közű. A számok 20 cm átmérőjű, 5 cm vastag fehér márványkorongok. Nem teljesen rögzítettek, így a KÖZEI-NYISZ váltásakor a korongokat egyszerűen eggyel tovább rakják, majd az óra visszaállításakor visszahelyezik. A kiváló ötletnek köszönhető, hogy a napóra mindig az aktuális időt mutatja. 1986-ben készítette Körössényi Tamás szobrászművész. Adatközlő: Vértes Ernő, 1995. Irod.: VÉRTES Ernő: Újabb regisztrált napóra Vas megyében. = EGYESÜLET HÍRADÓ, 1995. 4. sz. 24. p. (képpel); Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráihoz. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1996. 3-4. sz. 17. p. (képpel).
Celldömölk	Szentháromság tér 1. Városi Önkormányzati Hivatal épülete. Műemlék. Bencés kolostornak épült 1764-ben barokk stílusban. Napóra van a D-i homlokzat timpanonjában 10 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutatott, utóbb helytelenül legörbítették. A számlap sávja vakolatból kiemelt negyedkörív 1,8 m-es sugárral. Készítője valószínűleg a csillagászati érdeklődésű, 1876-1900-ig dömölki apát Hollósy Jusztinián volt, így a napóra 1880-as évekbeli. A római számozást 1960-as felújításakor lefestették, de az 1987-es renováláskor újraalkották. Az eredetileg egy (KÖZEI) óraszámozást kiegészítették egy továbbival (NYISZ). Feliratai és óraszámozása: TÉLI VII-XII-III, NYÁRI VIII-XII-IV, SZEPT.12. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1982. Irod.: LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 18. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.I. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 2. sz. 29. p. (képpel); VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 5. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 574., 576. p. (képpel).
Cered	Kossuth Lajos út 85. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra, az iskola előtti kertben. Készült 1984-ben, 1993-ban jó állapotú. nem látható
Csákvár	Dózsa György u. 1. Tüdőszanatórium, volt Esterházy kastély. Műemlék. 1760-1765-ig épült Fellner Jakab tervei szerint barokk stílusban. Átépítve 1781-ben, majd 1823-ban. Kertje védett. Napóra készült és került elhelyezésre a kastélyparkba. Az angolkertet Esterházy János gróf megrendelésére Böhm Ferenc uradalmi földmérő mérnök tervezte 1797-ben. A tervrajzon "talapzaton álló nagy napórát" is láthatunk. Az építkezés 1798-ban indult meg a teljes és részletes tervrajz alapján, így a napóra is ekkor készülhetett, egy Balla nevű kőfaragó keze munkájaként. A kastélytól 50 m-re, a pince fölötti kiemelkedésen, a parkban helyezték el. Egy 1,05 m magas és átlagosan 0,79 m átmérőjű dór stílusú faragott kőoszlopra került a három vertikális napóra táblája. A téglalap alakú táblák közül a K-i 255x295, a D-i 375x290, a Ny-i 255x300 mm-es méretű és 20 mm-es mélyedésben helyezkedtek el. A két szélső számlap kissé D felé hajlott a pontos K-i illetve Ny-i iránytól, így a helyi délkor egyszerre mindhárom napóra mutatta az időt. A tartóoszlop tetején bevésett vonal a délvonalba történő pontos beállításra szolgált. Legfelül fonatdíszes kőváza díszítette az oszlopot. A kastély és kertje 1944-1945-ben nagy pusztításokat szenvedett, a háborús eseményeket a napóra is megszenvedte. Elvitték a három napóra táblát és az árnyékvetőiket. A felső kővázát ledöntötték, a tartóoszlopot erőszakkal elfordították 42 fokkal K-felé. A környezetét bozót nőtte be. Az irodalomban említett napóra oszlopra Bartha Lajos 1993-ban talált rá ismét. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1984. Irod.: HRENKÓ Pál: A csákvári angolkert, kastély és színház korabeli alaprajzai. = MŰEMLÉKVÉDELEM, 1984. 1. sz. 9-10. p.; Országos Levéltár: S.69.1. és 21. (tervrajzok).
Csávoly	Arany János u. 30. Általános Iskola. Telkének ÉK-i részén közel földrajzi gyakorlókertet létesítettek (amely a legelső ilyen volt hazánkban, mintául szolgálva a továbbiaknak) az 1970-1971-es tanévben Sárosy József bajai szakfelügyelő útmutatásával. Napóra a földrajzi gyakorlókertben többféle demonstrációs alkotás között. Ekvatoriális. 1996-ra már csak égtájmutató, szélirányjelző, meteorológiai házikó, esőmérő található a megrongálódott kertben, a napóra idővel eltűnt. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1992. Irod.: SÁROSY József: Földrajzi gyakorlóterület Csávolyon = FÖLDRAJZTANÍTÁS. 1970. 6. sz. ; TÓTH Aurél: A földrajzi gyakorlótér. Bp. 1974. 4. p. 1996-ig
Cserhátsurány	Szabadság út 28. Tessedik Sámuel Általános Iskola és Diákotthon. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1984-ben, a parkban került felállításra. A napóra számlapja 1997-ben már hiányzik. Ugyanitt további eszközök: nappályamutató, napmagasságmérő, sarkcsillagmutató. megszűnt
Csesztve	Bakó puszta 8. (a községtől 1 km-re K-re) Falusi lakóház, épült 1830 körül, ma hétvégi ház. Napóra van a DK-i oromfalon 5 m magasban. Vertikális, árnyékvetője vízszintes. A számlap deszkaburkolatra szegezett lécekből áll félkör alakban 3 m-es átmérővel. Óraszámozása: VI-IX-XII-III-VI, változó közű. Kiss Tamás tulajdonos készítette 1980-ban. Adatközlő: Nagy Rezső, 1982.
Csönge	Dózsa György u. 17. Kúria. Csáffordi Tóth József földbirtokos, huszártiszt építette 1810-1815 között klasszicizáló stílusban. Napóra az épület D-i homlokzatán lévő timpanonban 5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője poláris. A számlap vakolatra festett félköríves. Az épülettel nagyjából egyidős napóra az 1950-es évek elejéig még látható volt. A vakolat leválása miatt a számlap és az árnyékvető elpusztult. Vértes Ernő 1993-ban a helyszínen az árnyékvető támasztékának a furatát és a vakolatmaradványokon némi fekete festéket talált még. Nagyon elhanyagolt a telek, pusztuló az épület.char(13)Petőfi Sándor 1839 májusától szeptemberig lakott Ostffyasszonyfán rokonánál Salkovics Péter mérnöknél. A szomszédos Csöngén lakó földbirtokos lánya Tóth Róza iránt táplált szerelmi ábrándokat. Hat versét itt írta, legtöbbjét a szeretett Rózához intézve. A csöngei néphagyomány szerint Tóth Rózáék házának napóráját Petőfi maga készítette. Ez a hagyomány több mint egy évszázad múlva is ismert volt a faluban. A néprajzkutatóval az 1901-es születésű Németh Károly közölte 1954-ben, aki Csepregi Jánosné csöngei asszonytól hallotta ezt. Lehet, hogy már az épület elkészültétől ott volt a napóra és csak a nép ajkán élt ez a kedves történet. Adatközlő: Orbán Róbert, 1986. Irod.: DÖMÖTÖR Sándor: Petőfi vasi élményei és a néphagyomány. Szombathely, 1954. 9. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 6. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 574. p. ~1960-as évek
Debrecen	Végh Dezső u. 4. Társasház, 1935 körül épült. Napóra van a D-i homlokzaton 6 m magasban. Vertikális, árnyékvetője csaknem vízszintes. Számlapját 14 darab klinkertéglából kirakott félkör alkotja 2 m-es átmérővel. Középen sugaras napkorong. Óraszámozása jelenleg nincs, de a vakolat lemállása előtt lehetett. A napóra az épülettel egyidős, 1935 körüli. Adatközlő: Tóth Sándor, 1981. Irod.: EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1995. 3. sz. 1. p. (képpel).
Debrecen	Rózsavölgy utca 38. - A Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola Ökoiskola, Rózsavölgyi Gyermekkert Regionális Ökológiai Oktatóközpontjának konyhakertjében található
Debrecen	Nádor utca 4.
Debrecen	Bornemissza u. 2. Szegedi Ferenc családi háza. Napóra áll a kertben egy 1 m magas betonpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutató. A számlapja 0,5 m átmérőjű köríven van. Óraszámozása: 5-12-19, egyenközű. További két körét egy leány és egy fiú alakja tartja. A napórát Svédországban vásárolta meg az ott dolgozó tulajdonos és hazatérése után 1989-ben állította fel. Adatközlő: Zajácz György, 1993.
Debrecen	Kálvin tér 16. Református Kollégium. Műemlék. Épült 1804-1816 között klasszicista stílusban. Napóra van az Iskolatörténeti Múzeumban. Horizontális kerti kőnapóra. Réz árnyékvetője hajlása 47,5 fokos, azaz pólusra mutatott. A számlap szürke kristályos mészkőre finoman faragva. Négyzet alakú 335x335x25 mm-es. Óraszámozása: 5-12-7, változó közű, negyedórás. Készítette: Devecseri István a Pest megyei Tök községben 1830-ban. Kronosztikonba foglalva a készítő neve, a születésének helye (Ér-Dengeleg), életkora (64 éves) és azt, hogy a napórát a debreceni Református Kollégium számára, tanulmányainak emlékéül készítette. További feliratok: HA A NAP, ÉN IS SZOLGÁLOK, DE KÜLÖMBEN NEM HASZNÁLOK - A LEGHOSSZABB 'S LEGBOLDOGABB ÉLET IS MINT EDGY ÓRA UGY ELMULIK, VIRTUSAINK HALHATATLANOK MARADNAK. Peremén égtájjelzések. Adatközlő: Bartha Lajos, 1994. Irod.: TAKÁCS Béla: Devecsery István napórája. = REFORMÁTUSOK LAPJA, 1975. 22. sz. ; BARTHA Lajos: A napórakészítő Devecsery István. = METEOR, 1994. 11. sz. 50-52. p.; BARTHA Lajos: Hordozható napórák. Bp. 1995. 18. p.
Dejtár	Ifjúság út 13. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Dévaványa	Fő tér
Devecser	Petőfi tér 5. Várkastély. Műemlék. A XV-XVII. századi erődfallal kerített kőház késő gótikus eredetű, reneszánsz részletekkel. Kastéllyá Esterházy Károly építette 1790-1799 között R. Zillach tervei szerint barokk stílusban. Eklektikus átépítését 1888-1890-ig Esterházy Ferenc megrendelésére Vojta Adolf pápai építész végzi. 1950-től járási tanácsház, majd könyvtár, szálloda. Napóra a bejárattól balra álló négyzetes torony- ma Idősek Otthona- díszes D-i falának közepén 4,5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatból kiemelt félköríves szalag 1,3 m átmérővel. Ez a fal és a napóra is 1890-ben készült. Óraszámozását az 1976-os OMF felújításkor a fallal együtt lefestették. Céltalanná vált árnyékvetője 1992-ig még megvolt, majd eltűnt. A napórából csak a félkörív maradt. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1979. Irod.: BÖRTSÖK László: Devecser műemléki és városképi vizsgálata. Bp. 1957. 10. p.; Bakony útikalauz. Bp. 1966. 56-57. p. (képpel); TERMÉSZET VILÁGA, 1974. 7. sz. 324. p. (képpel). megszűnt
Diósjenő	Kossuth Lajos út 21. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra a földrajzi gyakorlókertben. Készült 1984-ben, 1993-ban felújított állapotú.
Dombóvár	Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Illyés Gyula Gimnázium. Udvaron kialakított földrajzi gyakorlókert. Ekvatoriális napóra. 0,6 m élhosszúságú betonkockára építve. Árnyékvetője pólusra mutató. A számlap 0,6 m-es négyzet alakú acéllemez, mely az égi egyenlítő síkjában áll. Óraszámozása: 3-12-9, egyenközű. Adatközlő: Fodor Antal, 1981. már nem létezik?
Dombóvár	Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Illyés Gyula Gimnázium. Udvaron kialakított földrajzi gyakorlókert. Horizontális napóra. 1 m magas acélcső oszlopra szerelt. Árnyékvetője függőleges. A számlap vízszintesen fekvő acéllemez. Négyzet alakú 0,5 m-es mérettel.char(13)További eszközök: egy abroncsos nappályamutató, középen égtájmutató lemezzel; egy meridiánsíkban álló napmagasság- és sarkcsillagmutató; egy horizont feletti szögmagasságot mérő alkotás.char(13)A napórákat és egyéb eszközöket Szőke Sándor földrajztanár készítette 1981-ben. Adatközlő: Fodor Antal, 1981.
Dombóvár	Arany János tér 21. Tolna Megyei SZC Apáczai Csere János Tecnikum és Kollégium udvarán, belső falán
Dombóvár	Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Illyés Gyula Gimnázium. Udvaron kialakított földrajzi gyakorlókert. Ekvatoriális napóra. 1 m magas acélcső oszlopra szerelt. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap acéllemezből hajlított körív 0,6 m átmérővel. Ugyanekkora a másik két tartóabroncs is. Óraszámozása: 0-12-23, egyenközű, NYISZ-t mutató. Adatközlő: Fodor Antal, 1981. már nem létezik?
Dorog	Bányatemplom tér. R.k. templom. Épült 1931-ben Gáthy Zoltán tervei szerint. Napóra van a torony DK-i falán a bejárat felett 9 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 2,5 m-es négyzet. Óraszámozása: 7-12-3, változó közű. Felirata: 1931+1981. A napóra a templom felújítása alkalmával készült 1981-ben (Ekkor volt Dorog 800, a bánya 200 és a templom 50 éves). Készítette Klotz József amatőrcsillagász. 1990-re a napóra megkopott, vakolata részben levált. 1992-ben Klotz József tervei szerint Papp Béla hegymászó újrafestette. Új óraszámozása: 6-12-3. Napkorong díszítést kapott. Felirata: FIAT LUX! Adatközlő: Kocsis Antal, 1981. nem látszik
Drávacsepely	Vörösmarty u. 8. Ref. templom. Műemlék jellegű. 1802-ben épült, felújítva 1910-ben. Napóra van a torony DK-i falán, két ablak között 8 m magasban. Vertikális, árnyékvetője 20 fokkal hajlik le a vízszintestől. A számlap vakolatra festett, félkör alakú 1,6 m átmérőjű. Óraszámozása: 5-12-5, változó közű. Készülhetett 1910-ben. Adatközlő: Kovács Emil, 1985.
Drávapiski	Fő u. 17. Ref.templom, 1802-ben épült. Napóra van a torony D-i falán, a körablak alatt, 5 m magasban. Vertikális, árnyékvetője vízszintes. A számlap meszelésre karcolt, téglalap alakú, 0,9 x 0,6 m méretű. Óraszámozása: 7-12-5, egyenközű. Készülhetett a XIX. században. A megkopott templomot és napórát 1992-ben felújították. A napóra árnyékvetőjét megtartva, számlapját újra készítették. Az újabb számlap festett félkör 0,8 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-7, egyenközű. Adatközlő: Várady József, 1985. az óra már nem látszik
Drégelypalánk	Felszabadulás út 7. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1984-ben. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Duka	Kossuth Lajos u. 112. Az egykori Vidos földbirtokos család kúriája. Épült 1767-ben népies barokk stílusban. Napóra a D-i oromfalon 6 m magasban a két körablak között. Vertikális. Az árnyékvető pólusra mutató kovácsolt vasrúd, végén gömbbel. A számlap 1 m átmérőjű félkörív kissé kiemelkedve a vakolatból. Óraszámozása: VI-XII-XVIII. Leveles, indás díszítéssel. A napóra feltehetően 1767-es. Az épület 1995-ben lakatlan, elhanyagolt. A napóra is pusztuló, a vakolat félig levált. 1996-ban az életveszélyes oromfalat lebontották és új téglából újrafalazták, így a napóra végleg eltűnt. Adatközlő: Vértes Ernő, 1993. Irod.: VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.I. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 2. sz. 28. p. (képpel); VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 6-7. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 575-576. p. (képpel). 1996
Dunabogdány	Hegyalja u. 11. Általános Iskola. Földrajzi gyakorlókert. Napóra van a betonkörre épített nagyméretű nappályamutató közepén 1,5 m magasan. Ekvatoriális. 5 m hosszú árnyékvetője pólusra mutat. A számlap fémköre 1 m átmérőjű. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű. Közelében égtájmutató, napmagasságmérő, 1 m-es betonkocka fedőlapján gnómon, meteorológiai házikó. Tervezte és készítette Balla Benjámin tanár 1970 körül. Adatközlő: Kocsis Antal, 1982. Irod.: BALLA Benjámin: A dunabogdányi általános iskola földrajzi gyakorlókertje. = FÖLDRAJZTANÍTÁS, 1979. 4. sz. 105-109. p.; KÖVES József - SIKÓ Ágnes: A földrajz tanítása. Bp. 1980. 249. p. (képpel).
Dunasziget	Doborgazsziget. Akác u. 42. Nyaraló. Épült 1975 körül. Napóra van a DNy-i oromfalon 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője vízszintes. A számlap 1,2 m átmérőjű acélkör. Óraszámozása nincs, csak 12 osztása. Középen nap-arc. Inkább napóraszerű épületdísz. Készült 1980 körül. Adatközlő: Bartha Lajos, 1988. Irod.: Ciklámen Tourist 1987 évi füzete. Győr, 1987. Győr-Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal (képpel). Akácos utca 42
Dunasziget	Doborgazsziget. Pipacs u. 4. Nyaraló. Épült 1975 körül. Napóra van a DNy-i oromfalon 5 m magasban. Vertikális. Falra szerelt naparc táblából kinyúló árnyékvetője 20 fokot hajlik le a vízszintestől. A számlap falra ragasztott csempelapokból alakul ki 1,4 m sugarú negyedkörben. Óraszámozása: IX-XII-V, egyenközű, félórás pontozással. NYISZ-t mutat. Készült 1985 körül. Adatközlő: Keszthelyiné Sragner Márta, 1995.
Dunaújváros	Molnár László tér
Eger	Eszterházy tér 1. Lyceum. Ma Esterházy Károly Tanárképző Főiskola. A Specula műemlék-csillagvizsgáló hatodik emeletén, a Ny-i észlelőteremben berendezett Csillagászati Múzeum. Napóra van a kiállított tárgyak között, az úgynevezett "Ágyús-napóra". Horizontális. Két korongból van összeállítva. Az alsó nagyobb (0,42 m) alapkorong kemény mészkő, rajta egy kis mozsárágyú, melynek szöge menetes csavarral állítható. Az ágyú mögött fémlemez negyedkörív, felső részén fokbeosztással. Ennek mentén mozgatható és csavarral rögzíthető a gyűjtőlencse, melyet a Nap delelési magassága szerint lehet beállítani. A gyűjtőlyukra koncentrált napsugár a napórai dél időpontjában süti el a mozsárágyút. A felső kisebb (0,245 m) korong litográfpala egy Bécsben A. Floderin által gyártott horizontális napóra. Réz árnyékvetője 48,2 fokos szögben áll, Bécs földrajzi szélességének megfelelően. Óraszámozása: IV-XII-VIII, változó közű, ötperces sűrűségű. Időegyenlet-táblázattal ellátva. A két korong összeillesztését megerősíti egy rézpánt, előtte egy rézszalagon felirat: ENGEM A FÉNYLŐ NAP, TITEKET KORMÁNYOZ AZ ÁRNYÉK. A egész alkotás egy 1,35 m magas hengeres faragott kőoszlopra van helyezve, melynek palástján az állatövi csillagképek jelei láthatók.char(13)A délágyús napóra állandó felállítású volt. A XIX. század elején készült Bécsben. A Majtényi család egyik tagja vásárolta meg és Mezőnyárádon (Borsod megye) a kastélyuk udvarán helyezte el a kőoszlopra. A Majtényi-kastélyt 1900 körül a család a szalézi szerzetesrendre hagyta a napórával együtt. A kastélyt 1948-ban államosították, a rendet 1950-ben feloszlatták. A napórát akkoriban átvitték a r.k. plébánia kertjébe. Évtizedekig itt állt a virágoskert közepén, bádogsisakkal letakarva, így védve az időjárástól. Csupor Zoltán Mihály segítségével talált rá 1969-ben Zétényi Endre és az egri érsekség engedélyével Egerbe vitette. Orgoványi János 1970 körül restaurálta. Mezőnyárádon a régi napórára emlékezve egy újabb készült, lásd Borsod-Abaúj-Zemplén megyénél. Adatközlő: Csupor Zoltán Mihály, 1969. Irod.: KÖVES József: Csillagászati földrajz. Bp. 1975. 79. p. (képpel); ZÉTÉNYI Endre: Ritka napórák Egerben. Eger, 1977. 2-3. p. (képpel); ZÉTÉNYI Endre: Ritka napórák az Egri Csillagászati Múzeumban. = FÖLD ÉS ÉG, 1980. 1. sz. 10-13. p. (képpel); ZÉTÉNYI Endre: Egy különleges napóra. Ágyúlövéssel jelzi a delet. = ÉLET ÉS TUDOMÁNY, 1983. 32. sz 1022. p. (képpel); KARLOVITS Károly: Az időmérés története. Bp. 1984. Országos Műszaki Múzeum - Iparművészeti Múzeum. 69. p.; BARTHA Lajos: Hordozható napórák. Bp. 1995. 55. p.
Eger	Petőfi tér 2. Városi Strandfürdő. Napóra van a strand közepén betontömbre és vasállványra szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 4 cm széles, festett félkörív 1,5 m átmérőjű, Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, félórás osztású. Felirata: EGRI DOHÁNYGYÁR GYÁRTMÁNYA. Gömöri György amatőrcsillagász tervei alapján Csanádi János lakatosmester készítette 1975-ben. Felújítva 1978-ban, Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1978. Irod.: CSEKE László: Észak-Magyarország gyógyfürdői és fürdői. Bp. 1982. 136. p.; KARAVÁN, 1987. 7. sz. (címlapképpel).
Eger	Eszterházy tér 1. Lyceum. Fellner Jakab tervei szerint épült 1763-1785 között barokk stílusban egyetem céljára. Ma Esterházy Károly Tanárképző Főiskola. Műemlék. Az épület K-i oldalán az 1773-1779 között épült 53 m magas !!!Specula!!! csillagvizsgáló torony. Ennek hatodik emeletén van a Ny-i észlelőterem, vagy Meridiánterem, melyben a napóraként működő márvány délvonal (Linea Meridionalis) van. A napfény a D-i falon 5 m magasban egy rézlapba fúrt (1778-as évszámot viselő) 5-10 mm-es kis lyukon jut a terembe, melynek öt ablakát zsaluk segítségével besötétíthetik. A terem padlóján horizontálisan épített délvonal É-D irányban átlósan húzódik. A sáv 30,5 cm széles, 15 m hosszú és három hosszanti csíkból áll. A középső carrarai fehér márványból, a szélsők részben tárkányi szürke mészkőből burkoltak. A terem padlójába süllyesztett délvonalat csuklósan behajtható fatáblák védik használaton kívüli időszakban.char(13)A helyi dél előtti időszakban a napfény a terembe süt és a padlón 3-4 cm átmérőjű napkép jelenik meg Ny-on. Ez 3 cm/perc sebességgel vonul K-i irányba és jól megfigyelhető, ahogy metszi a délvonalat. A mérés pontosságát fokozta, hogy a márványsáv felett súllyal kifeszített selyemzsinór húzódott, melynek pontos azimutját az É-i falra szerelt csavarral finomítani is lehetett. A napkorong és a zsinór érintkezése igen jól megfigyelhető volt és így a napórai dél idejét 1 másodperces pontossággal meghatározhatták. Ekkor a csillagász felkiáltott a nyolcadik emeleti teraszra, ahol egy diák őrködhetett. Ő húzta meg a DNy-i sarkon csüngő kis harangot és erre a jeladásra várva kondulhattak meg a város templomainak harangjai. Ez 1892-ig a zónaidő hivatalos bevezetéséig így történt a napfényes napokon.char(13)Mivel a december-januári hónapokban a Nap alacsonyan delel, a napsugarak a terem É-i falára is felfutottak. Ezért van a délvonalnak egy 1,8 m magas vertikális szakasza is. Ezt barokkos dísszel zárták le.char(13)A délvonalat Esterházy Károly egri püspök megrendelésére Hell Miksa csillagász tervezte. 1773-ban az építkezés közben már kijelölte a lyuk kivésésének a helyét, majd 1776. máj. 19-én személyesen tűzte ki a délvonal pontos helyét. Segítségére Madarassy János volt, az eseményen a püspök is megjelent. .Akkor meghatározták a délvonal földrajzi koordinátáit: 47° 53' 54" és 20° 23' 14". A lyuknapóra két évszázada szolgálja az oktatást és ismeretterjesztést. A termet 1929-ben felújították. 1966-ban csillagászati múzeumot rendeztek be, melyet a nagyközönség is látogathat. Adatközlő: Zétényi Endre, 1966. Irod.: Hell M.: Observationes Astronomicae latitudum geographicum...Ungariae factae. 1776. Ephemerides Astronomicae anni 1777 ad meridianum Vindobonesem. Wien, 1776. 273-289. p.; Bevilaqua-Borsody Béla: A galánthai gróf Eszterházy Károly egri püspök által alapított egri egyetem csillagvizsgálójának története. 1762-1882. = STELLA, 1929. 3-4. sz. 14-23. p.; KELÉNYI B. Ottó: Az egri Érseki Lyceum csillagvizsgálójának története. Bp. 1930; BARTHA Lajos - HEGYESSY Péter: Az egri !!!csillagásztorony!!! új múzeuma. = FÖLD ÉS ÉG, 1966. 3. sz. 88. p.; BARTHA Lajos: Csillagásztorony és csillagászati múzeum Egerben. = TECHNIKATÖRTÉNETI SZEMLE, IV. köt, 1967. 248-261. p.; ZÉTÉNYI Endre: Az egri csillagvizsgáló délvonala. = FÖLD ÉS ÉG, 1971. 6. sz. 173-174. p. (képpel); ZÉTÉNYI Endre: A kétszáz éves márvány délvonal. = HEVESI SZEMLE, 1976. 2. sz. 31-34. p. (képpel); ZÉTÉNYI Endre: Hell Miksa és a 200 éves egri Specula. = FÖLD ÉS ÉG, 1976. 3. sz. 77-78. p. (képpel); BARTHA Lajos: Az egri !!!csillagásztorony!!! két évszázada. = ÉLET ÉS TUDOMÁNY, 1977. 10. sz. 293-294. p.; ZÉTÉNYI Endre: Kétszáz éve alapították az egri csillagvizsgálót. = Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Bp. 1977. 259-266. p.; BARTHA Lajos: Kétszáz éves a Budai Meridián. = GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA, 1981. 2. sz. 109-110. p.; KISS László - KISZELY Gyula: Magyarország műszaki múzeumai. Bp. 1982. 186. p. (képpel); BARLAI Katalin: Egy elmaradt élmény. = FÖLD ÉS ÉG, 1983. 8. sz. 235. p.; PONORI THEWREWK Aurél: Magyarország régi csillagászati emlékei. = CSILLAGÁSZATI ÉRTESÍTŐ, 1986. 1-2. sz. 124-126. p.; BARTHA Lajos: Az egri Specula és a Csillagászati Múzeum. = FÖLD ÉS ÉG, 1989. 3. sz. 86. p.
Eger	Eszterházy tér 1. Lyceum. Ma Esterházy Károly Tanárképző Főiskola. A Specula műemlék-csillagvizsgáló hatodik emeletén, a Ny-i észlelőteremben berendezett Csillagászati Múzeum. Napóra van a kiállított tárgyak között, az úgynevezett "Virágdíszes-napóra". Horizontális. Sárgaréz árnyékvetője pólusra mutat. A számlap kristályos mészkőre vésett. Téglalap alakú 0,28x0,32 m méretű, sarkain homorú ívekkel. Óraszámozása: 4-12-8, változó közű, félórás sűrűségű. Feliratai voltak, de kopottsága miatt már nem kibetűzhetőek. Talán az 1760-as szám vehető ki, mely a készítés ideje lehet. Körben fonal, belül festett növény- és virágdíszítésekkel. A napóra Bécsben készült valószínűleg 1760-ban és Egerben állandó felállításra került. A Ferences rendház (volt Káptalan u. ma Kossuth u. 14.) építése 1755-re fejeződött be, annak udvarába, egy oszlopra került a szökőkút szomszédságába. Az 1950-es évek elején lefejtették alapjáról, eközben 3-4 részre törték össze. Zétényi Endre találta meg, ragasztotta össze és helyezte a múzeumba 1970 körül. Adatközlő: Zétényi Endre, 1980. Irod.: ZÉTÉNYI Endre: Ritka napórák az Egri Csillagászati Múzeumban. = FÖLD ÉS ÉG, 1980. 1. sz. 10-13. p. (képpel). 1950-es évek eleje
Eger	Törvényház u. 4. Dohánygyár. A Dohánygyár mai neve: Philip Morris Magyarország KFT. Napóra van a belső udvaron (utcáról nem látható, csak engedéllyel látogatható) betontömbre és vasállványra szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 4 cm széles, festett acél félkörív 1,5 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, félórás osztású. Gömöri György amatőrcsillagász tervei alapján Csanádi János lakatosmester készítette 1974-ben. A strandon lévővel azonos konstrukciójú. Adatközlő: Mészáros András, 1980.
Eger	Szarvaskő. Tölgyfa u. 36. Családi ház, épült Makovecz Imre tervei szerint. Napóra van az előkertben egy ürömi mészkő anyagú 0,8 m magas háromszög alapú gúla D-i tájolású lapján. Horizontális típusú inkább, mert számsíkja 15 fokot zár be a vízszintessel. Bronz árnyékvetője pólusra mutat. Bronz óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű. Tervezte és készítette Marton Géza 1997-ben. Adatközlő: Marton Géza, 1997.
Eger	Bartók Béla tér. Forrás Gyermek-Szabadidőközpont, volt Megyei Úttörőház, épült 1973-ban. Napóra van az épülettől DK-re az előkertben a bejárattól balra. Horizontális, egy 2,3x2x0,45 m-es műkőalapzatra szerelve. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap félkör sárgaréz lemez, 1,8 m átmérőjű. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű. Felirata: "HORIZONTÁLIS NAPÓRA. AZ EGRI KÖZÉPIDŐT MUTATJA. TERVEZTE DR. ZÉTÉNYI ENDRE. KÉSZÍTETTÉK A MÁTRAVIDÉKI FÉMMŰVEK KISZ FIATALJAI. KÉSZÜLT AZ ÚTTÖRŐHÁZ FENNÁLLÁSÁNAK 10. ÉVFORDULÓJÁRA. A HÁMÁN KATÓ MEGYEI ÚTTÖRŐHÁZ TULAJDONA. 1983. MÁJUS 21." Árnyékvetője kezdetben tömör alumínium háromszög volt. 1984-ben kicserélték egy unicornist (egyszarvú, Eger címerállata) ábrázoló lemezre, melyet a Finomszerelvénygyár üzeme készített. Idővel a fémrészek oxidálódtak, a betonozás felfagyott. 1996-ra az árnyékvető lemezt, a számlapot fémgyűjtők lefeszítették és elvitték, csak a napóra alapja maradt helyén. Adatközlő: Kiss László, 1983. Irod.: Magyarázó füzet az Unicornis napórához. Eger, (1984.); ZÉTÉNYI Endre: Az Unicornis-napóra Egerben. = FÖLD ÉS ÉG, 1985. 6. sz. 191. p. (képpel). 1996
Endrefalva	Béke út 6. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1983-ban. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Érd	Csér u. 2.
Érd	Budai út 4. Wimpffen-kúria, majd Páva-fogadó, utóbb Községi Tanácsház, jelenleg Magyar Földrajzi Gyűjtemény. Műemlék jellegű. Épült 1840 körül klasszicista stílusban. Napóra van az udvar K-i részén egy 1,2 m magas betonpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rozsdamentes acélöntvény félkörív 1 m-es átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás. Tartóíve is félköríves. A felső táblán: EKVATORIÁLIS NAPÓRA. ÉRD VÁROS MÚZEUMA RÉSZÉRE A SOROKSÁRI ÖNTÖDE SZOCIALISTA BRIGÁDJA MÉRŐ JÓZSEF TERVE ALAPJÁN TÁRSADALMI MUNKÁBAN KÉSZÍTETTE. 1984. OKTÓBER 30. Az alsó táblán grafikon és felirat: IDŐEGYENLET. GRAFIKON SEGÍTSÉGÉVEL A HELYI IDŐ ÁTSZÁMÍTHATÓ ZÓNAIDŐVÉ. Készült 1984-ben, tervezte Mérő József főiskolai tanár. A kitűzést és beállítást Bartha Lajos és Kubassek János végezte. Adatközlő: Bartha Lajos, 1984. Irod.: ESTI HÍRLAP, 1984. nov. 15.; MAGYAR NEMZET, 1986. ápr. 28.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p.
Erdőkertes	Fő utca 46.
Erdőkürt	Petőfi Sándor út 34. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra az udvaron. Készült 1984-ben, 1993-ban jó állapotú. talán megszűnt
Érsekvadkert	Eötvös L. út 1. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben, ezt követően a napóra eltűnt, már 1993-ban sem található. 1990-es évek eleje
Esztergom	Kenderesi u. 2. Kápolnai Dezső családi háza. Napóra van a DK-i falra szerelve 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 0,4 m-es négyzet alakú alumínium öntvény bronzírozva. Íves szalagban óraszámozása: 8-12-4, változó közű. Sugaras naparc domborművel. A dekoratív napóra mintájának 1977-es iparművészeti zsűrizése után Czuczay József iparművész készítette 1980-ban. Adatközlő: Jónás László, 1984.
Esztergom	Aradi vértanúk tere, Zöldház lebontották
Esztergom	Erzsébet királyné u. 37. Volt Erdészeti Középiskola. Az 1940-es években egy körülkerített négyszögletes parkosított területen meteorológiai állomás volt. Benne csapadékmérő, szélirányjelző, szélsebességmérő, hőmérőházikó. Napóra is volt a terület közepén két vasoszlop közé szerelve. Vertikális. Számlapja félkör alakú fém táblára volt festve. Később az egész létesítmény, így a napóra is nyomtalanul eltűnt. Adatközlő: Jónás László, 1986. megszűnt
Esztergom	Terézia u. 27. Klotz József család háza. Napóra van a D-i udvari falon 2,5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, 1,2x1 m méretű téglalap. Óraszámozása: 9-12-5, változó közű. 1981-es évszáma mutatja készítési idejét. A napórát 1992-ben kiegészítették. Mérete 1,2x1,3 m lett, óraszámozása 8-12-5 KÖZEI-ben, alatta XI-XII-III NYISZ-ben. Felirata: HOMO PROPONIT, DEUS DISPONIT. Tervezte és készítette Klotz József amatőrcsillagász. Adatközlő: Klotz József, 1984.
Esztergom	Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Épült 1988-ban MSZMP székháznak. 1990-től Városi Szabadidő Központ. Napóra van az épület D-i falán 8 m magasban. Vertikális. Rozsdamentes acélcső árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra felerősített alumínium és réz számokból alakul ki 4,8 m átmérőjű félkörben. Óraszámozása: 6-12-5 KÖZEI szerint és VII-XII-VI NYISZ-ben. A napórát Klotz József amatőrcsillagász 1991-ben tervezte és készítette, Ponori Thewrewk Aurél ellenőrizte a számításokat, Dudás György és a csillagászati szakkör többi tagja segítette a kivitelezést.char(13)A napóra helye, tervezett és megvalósult feliratai a helyi pártpolitikai viták kereszttüzébe került. 1991-es felirata: PRO PATRIA ET LIBERTATE (A hazáért és a szabadságért) 1993-ban kiegészítést nyerhetett: CVM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE (Istennel a hazáért és a szabadságért). Alul: PAX (Béke) és Klotz J. 1991. VIII. 16. Legalul újabb felirattal gyarapodott 1993-ban: FALSA TEMPORE AC SPATIO VANESCVNT. TACITVS. (A hamisságok idővel semmivé foszlanak). Középes sugaras napkorong Adatközlő: Jónás László, 1991. Irod.: Hogyan került a Zöld ház falára a napóra? = ESZTERGOM ÉS VIDÉKE, 1992. febr. 14. 7. p.; KADOSA Árpád: Színt kell vallani. A !!!szektorsemleges!!! napóra. = MAGYAR NEMZET, 1992. máj. 26. 14. p.; CSERNUS Ferenc: Ismét a napóráról. Felesleges pengeváltás. = MAGYAR NEMZET, 1992. jún. 12. ; LADOCSI Gáspár: Várva várt változás. = KUPOLA, 1993. aug. 15. 5. p. megszűnt
Esztergom	Petőfi Sándor u. 22. Általános Művelődési Ház. Napóra van az utcai DNy-i homlokzaton 8 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vörösréz számokból ívesen kirakva egy 1,5 m-es négyzetben. Óraszámozása: XI-XII-VI, változó közű. Felirata: TEMPUS FUGIT. Klotz József amatőrcsillagász készítette 1983-ban. Adatközlő: Klotz József, 1983. Irod.: FÖLD ÉS ÉG, 1984. 6. sz. 189-190. (képpel).
Esztergom	Deák Ferenc u. 48. Óvoda. Napóra van a DNy-ra néző kerítésfalra szerelve 2,5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap (a kivonuló szovjet csapatok által elhagyott) teherautó külső gumira festett. Külső átmérője 0,92 m. Óraszámozása: 9-12-5, változó közű. Sugaras naparc, madarak, virágok díszítéssel. Készült 1991-ben.char(13)1995-ben a napóra továbbfejlesztésre került. Tartószerkezete és árnyékvetője változatlan maradt. Az autógumi elé egy 0,85 m átmérőjű kör alakú alumínium számlapot szereltek, majd lefestettek. Óraszámozása: 10-12-4 KÖZEI és 11-12-5 NYISZ. Felül szivárvány, középen sugaras napkorong és virágok. Felirata: SÜSS FEL NAP, FÉNYES NAP. A napóra változatokat tervezte és készítette Klotz József amatőrcsillagász, segítette Ányistik Lajos, Dinnyés Mihály és Dudás György. Adatközlő: Klotz József, 1991. Irod.: 24 ÓRA, 1991. dec. 19. (képpel).
Esztergom	Török Ignác utca 1. Szent Tamás-hegyi szerpentin
Esztergom	Főapát u. 1. Bottyán János Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola. Műemlék jellegű. 1898-ban épült eklektikus stílusban, volt Bencés Főgimnázium. Többször átalakítva. Napórát készített az iskola belső udvarának falára Tihanyi Miklós tanár az 1930-as években. A vertikális napóra csak a dél körüli órákban mutatta az időt, a nappal többi részében a magasabb épületrészek árnyékba borították. Először az óraszámozás, majd az árnyékvető pálca tűnt el. Az 1940-es években az átépítések ezt a teljes épületrészt elbontották. Az eltűnt napóra csak a helybeliek emlékezetében maradt meg. Adatközlő: Roszival Miklós, 1983. 1940-es évek
Esztergom	Kenderesi u. 18/a. Kiss Lajos családi háza. Napóra van a D-i falra szerelve 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője poláris. A számlap 0,6 m-es kör alumínium öntvény bronzírózva. Félköríves szalagban óraszámozása: VII-XII-V, változó közű. Sugaras naparc domborművel. Czuczai József iparművész alkotása 1983 körül. Adatközlő: Klotz József, 1985.
Etes	Iskola út 5. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra, az iskola udvarán. Készült 1983-ban. 1993-ra megrongálódott, csak a tartórésze maradt meg, a számlap és a mutató hiányzik. 1990-es évek
Etyek	Magyar u. 2. Általános Iskola. Napóra van a DNy-i udvari falon. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 2 x 2,5 m-es területű. Óraszámozása: VII-XII, egyenközű. Göntér Ferenc igazgató készíttette 1989-ben. Adatközlő: Kiss Miklós, 1989.
Feldebrő	Egri u. 25. Parasztház. Épült a XX. század elején. Napóra van az udvaron egy 0,7 m magasan elvágott akácfa törzsére helyezve. Horizontális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 15x15 cm-es deszkalapra rajzolt. Óraszámozása: V-XII-VII, változó közű. Marton Géza tervezte és készítette 1996-ban. Adatközlő: Marton Géza, 1997.
Fényeslitke	Iskola u. 1. Általános Iskola. Napóra van az ÉK-i (északkeleti!) falon 7 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra tájolt. Egy 6,8x8 m-es méretű sgrafittó kompozíció része. A pálca körül egy aranyszínű mozaikokból kirakott napkorong van 0,9 m átmérővel. Óraszámozása nincs, csak 6 osztás, változó közökkel. Csupán a délelőtti órákat mutatja a napóra. Olajos György grafikusművész készítette 1987-ben, számítógépes szerkesztéssel. Adatközlő: Mizser Attila, 1988.
Fertőrákos	Fő u. 141. Turistaszálló. Műemlék. Püspöki vízimalomnak épült 1683 után, XVIII. század elejei barokk újjáépítéssel. 1966-ban és 1984-ben renoválta az OMF. Két napóra van az emeletes rész D-i sarkán, egyik DK, másik DNy felé néz. Vertikálisak. Árnyékvetőik pólusra mutatnak. Számlapjuk vakolatra festett. A DK-i napóra 1,6x1,6 m-es négyzet alakú, óraszámozása 5-12. Különleges festménye egy hosszúruhás ülő hölgyalakot mutat, aki a csillagos eget fürkészi a kezében tartott távcsőszerű eszközzel. A DNy-i napóra 2x1,2 m-es téglalap alakú, óraszámozása 12-5. Díszítése csak csillagos ég. Mindkét napóra változó közű, a XVIII. században készültek. Többször átfestették, 1966-ban restaurálta az OMF. A DNy-i pálcát 1982-ben kiszakították. Adatközlő: Holl András, 1979. Irod.: MŰEMLÉKVÉDELEM, 1968. 3. sz. 136. p. (képpel); Magyar műemlékvédelem 1963-1966. Bp. 1969. 254. p.; LŐRINCZY György: Sopron. Bp. 1971. (106. képen); GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei. Bp. 1974. (115. képen); Magyarország műemlékjegyzéke. Bp. 1976. ÉTK. 320. p.; PEREHÁZY Károly: Vendégváró régi házak. Bp. 1979. (115. kép); GÍMES Endre: Észak-Dunántúl. Bp. 1981. 336. p.; TÜSKÉS Tibor: A nyugati kapu. Bp. 1981. 100. p. (képpel); CZELLÁR Katalin: Sopron. Bp. 1982. 173. p. (képpel); CSÁSZÁR László: A műemlékvédelem Magyarországon. Bp. 1983. 195. p. (képpel), 315. p.; KARLOVITS Károly: Az időmérés története. Bp. 1984. Országos Műszaki Múzeum - Iparművészeti Múzeum. 6., 15. p.; CSALÁDI LAP, 1985. 5. sz. 4. p. (képpel); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18-19. p. (képpel); BUKA Adrienne: A fertőrákosi !!!saroknapóra!!!. = METEOR, 1993. 10. sz. 52. p.
Fertőszéplak	Soproni u. 7/a. Szabó László családi háza. Épült 1980 körül. Napóra van a DNy-i oromfalon 7 m magasban. Vertikális. Fém árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 1,2x0,7 m-es téglalap alakú lakkozott fatábla a falra szerelve. 11 óraosztása van, de óraszámozása csak: X-M-II-V, változó közű (M=meridián). Felirata: LENTE HORA VELOCITER. ANNI 1991. AMF. KÖZEI-t mutat. A napórát Németh Ágoston készítette 1991-ben. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1995.
Fonyód	Templom tér. R.k. templom. Napóra van a D-i oldalhoz épült félkör alaprajzú kápolna D-i falán két ablak között 3,2 m magasban. Vertikális, fém árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatba karcolt kettős körív 0,6 m-es sugárral. Óraszámozása: 8-12-3, változó közű. A napóra XX. század első felében készülhetett, 1980 körül felújították, 1996-ban fehérre meszelve, de látható. Adatközlő: Mizsér Csaba, 1985. nem látszik már
Garadna	Harangtorony (a főút mellett).Napóra van a D-i falon 4 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 1,3 m átmérőjű félkör alakú. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű. Az épület és a napóra is XX. század elejei. Felújított, újrafestett. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: CSEKE László: Észak-Magyarország. Bp. 1978. 128. p. (képpel)
Girincs	Rákóczi u. R.k. templom. Műemlék jellegű. 1739-ben épült barokk stílusban. Napóra a D-i falon. Vertikális, festett számlapú, XIX. századi lehetett. 1975-re a homlokzattal együtt a számlapot is lefestették, de árnyékvetője megmaradt. Utóbbit az 1990 körüli renováláskor levették, ezzel a napóra nyomtalanul eltűnt. Adatközlő: Massányi Aurél, 1985.
Göd	Alsógöd. Béke u. 13. Asztalos Péter nyaralója. Napóra van a kertben egy hengeres betonoszlopra szerelve. Horizontális. Háromszögletű rozsdamentes acél árnyékvetőjének éle a pólusra mutat. A számlap bronzlapra vésett nyolcszög alakú 30 cm-es méretű. Felirata: NON NUMERO HORAS NISI SERENAS. Feltüntették a földrajzi koordinátákat: ÉSZ. SZ. 47° 42' , KEL. HOSSZ.19° 4' . Egy táblázat mutatja az időegyenlet értékét. A napórát Asztalos Sándor gépészmérnök tervezte Scholtz Kornél szemészprofesszornak 1936-ban. Vésnökmester munkája. Nyáron mutatja az időt, megóvása érdekében telente leszerelik. Adatközlő: Mozsáry Gáborné, 1985.
Göd	Mátyás u. 10. Domin Károly családi háza. Napóra van a D-i falon. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett nagyjából 3x2 m-es téglalap. Óraszámozása: X-XII-V, változó közű, félórás sűrűségű. Napéjegyenlőségi vonal feltüntetve. Grafikus időegyenleti görbék minden félórára, összesen 15 darab. Nap és Hold díszítéssel. Az 1988-89 évszám mutatja a készítés idejét. Domin Károly építész tervezte és készítette. Adatközlő: Meskó Edina, 1989.
Grábóc	Deák Ferenc u. Időskorúak Szociális Otthona. Parkjában álló görögkeleti szerb templom és kolostor. Műemlék. Barokk stílusban épült 1736-1761 között. A kéttornyú templom K-i tornyán három napóra van 11 m magasban, rendre a K-i, a D-i és a Ny-i oldalon. Vertikálisak. Árnyékvetőik 45 fokban lehajlanak a vízszintestől. A számlapok vakolatból kiemelt 0,7 m átmérőjű körökbe festettek. Csak az óravonalak láthatók, számozás nélkül. A napórák készülhettek 1761-ben. Árnyékvetőik eredetiek, de jelenleg csak a D-i mutat helyesen nagyjából a pólusra. A másik kettő 90 fokkal eltérő síkban helyezkedik el. A templomot az OMF felújította 1982-1987 között, a napóra számlapokat újrafestették 1985-ben. A helytelen pálca beállítások akkor is történhettek. A Ny-i napóra a legkopottabb. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1980. Irod.: HÁRSFAI István: A grábóci kolostortemplom. = DUNÁNTÚLI NAPLÓ, 1987. okt. 24. 10. p. nem igazán látszik
Gyöngyös	Mátrafüred. Üdülősor 1. Körzeti Általános Iskola és Diákotthon. Napóra van a diákotthon D-i falán 3 m magasban, a 24-es főútról jól láthatóan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, 3 m átmérőjű körív. Óraszámozása: 7-12-4, változó közű. Bartus Tibor földrajztanár készítette 1983 és 1985 között. Adatközlő: Zomboriné M. Gizella, 1983.
Gyöngyös	Mátrafüred. Kalló út 4. Hegyalja Üdülő, volt SZOT-üdülő H-épülete. Napóra van a D-i falon 11 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője vízszintes. A számlap vakolatba karcolt és festett, 4 m átmérőjű félkör alakú. Óraszámozása: 7-12-4, változó közű, tapasztalati úton készülhetett. Az üdülő 1930-as években épült, a napóra is akkori (egy 1958-as képeslapon már ott van). 1994-ben a homlokzatot és a napórát felújították, de a számozást nem készítették el. Adatközlő: Ollé Tímea, 1981. 1994
Győr	Aradi vértanúk útja 2. Klastrom Hotel, volt karmelita kolostor. Műemlék. Barokk stílusban épült 1714-1721 között Witwer Márton tervei szerint. 1900-ban részben átalakítva. 1950-től lakóház. 1985-1987 között átalakították szállodává. Napóra van a belső kolostorudvar D-i falán 8 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett. Téglalap alakú 3x3,5 m méretű. Óraszámozása: VI-XII-V, változó közű. A pontosan szerkesztett napóra XVIII. századi lehet. Többször átfestették, így 1982-ben és 1987-ben is. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: BOROS Lajos: A győri karmelita-templom. Bp. 1980. 37. p. (képpel); ESTI HÍRLAP, 1983. jan. 17. 4. p. (képpel).
Győr	Széchenyi tér. 9. Volt jezsuita, ma bencés rendház. Műemlék. A jezsuiták 1627-ben telepedtek meg a városban. 1634-1641 között építették meg kéttornyú Szent Ignác templomukat. Ettől Ny-ra volt rendházuk, kezdetben egyszerűbb épület. 1651-1667 között nagyobb háromszintes kolostor építettek itt. A rendet 1777-ben feloszlatták és 1802-ben ide már a bencések tértek vissza. Napóra a zártudvaros jezsuita rendházon a XVII. század közepén. Ez volt a város legismertebb órája. A lakosság pontosabbnak, megbízhatóbbnak tartotta, mint a nem túl pontos és manipulálható mechanikus órákat. A napóra csak 1627-1667 között létezhetett, aztán eltűnt, ahogy az új épület elkészült. Ma már nem lelhető fel.char(13)A napórával foglakoznak a püspökség és a rend közötti vitában. A jezsuiták vasárnap délelőttönként magyar nyelvű népszerű rendezvényeket tartottak és félő volt a lakosság elmaradása a székesegyház latin nyelvű miséiről. Ezért 1640. okt. 17-én Draskovics György püspök írásos panasszal fordult a jezsuitákhoz. Lippay János házfőnök adta meg védekezését: "A jezsuiták semmi módon sem vonják el a székesegyházi szentbeszédtől a híveket, mert ők az ünnepies misét és a kongregánisták közös ájtatosságát a 9 órakor kezdődő prédikáció után végzik. Igaz, hogy néha negyed- vagy félórával megelőzik a prédikációk végét. De erről nem tehetnek. Hiszen nem tudják pontosan kiszámítani, mikor lesz vége a beszédnek. Egyik kanonok ugyanis hosszabban, a másik rövidebben beszél. A nem szándékos összeütközés másik oka a jezsuita rendház házi napórájának és a várostorony órájának nagy eltérése. Néha egy óra különbözés is van a kettő között. Ők nem látják a rendházból az óra mutatóját. De nem is bíznak benne, mert ritkán jár jól; nem szolgálnak rá, hogy militiából és szándékosan járatják előbbre órájukat. Az ő órájukat a nap kormányozza, de a város órája bizony csak úgy jár, ahogy a katonák akarják. Hogy a várőrség maga sem bízott a katonák ilyirányú lelkiismeretességében mutatja a gyakorlat: a várostorony óráját időnkint a jezsuiták napórájához igazítják. A sérelem forrása tehát a város órája és a katonai önkényeskedés annak járásán." Adatközlő: Bartha Lajos, 1984. Irod.: SZABADY Béla: Győr város órája és a katonaság. = GYŐRI SZEMLE, 1931. 1-3. sz. 57. p. 1667
Győr	Győrszentiván. Honfoglalás u. 83. Családi ház. Napóra van az udvari zuhanyozó víztartályára szerelve 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A vaslemez számlap negyedkör alakú 0,7 m sugarú. Óraszámozása: VIII-XII-IV, változó közű. Felirata: 1989, a készítés évét jelzi. A tulajdonos Kuklis József amatőrcsillagász készítette. Adatközlő: Kuklis József, 1989. Irod.: FÖLD ÉS ÉG, 1989. 12. sz. 381. p. (képpel).
Győr	Győrszentiván. Honfoglalás u. 83. Családi ház. Napóra áll az udvaron egy 1 m magas betonpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap félkör alakú fémszalag 0,8 m átmérővel, acél tartóabroncsokkal. Alumínium óraosztásai vannak, egyenközűen, számozás nélkül. 1975-ben készítette a tulajdonos Kuklis József amatőrcsillagász. A napórától Ny-ra van az 1972-ben létesített Corona Borealis magán-csillagvizsgáló. É-ra egy tömbön nappálya grafikon a csillagos égen és az állatövi csillagképek jelei Adatközlő: Kuklis József, 1979. Irod.: FÖLD ÉS ÉG, 1979. 5. sz. 155. p. (képpel).
Hajdúnánás	Liliom utca - A városi köztemető bejárata melletti ligetben
Hajdúszoboszló	Mátyás Király sétány 19.
Harkány	Gyógyfürdőkórház. A fürdőtelep közepén álló reformkori fürdőházat a melegvizes gyógyfürdő vendégeinek kényelmére Batthyány Kázmér építtette 1843-1844-ben. Napórát rendeltek - levéltári adat szerint - 1843-ban egy pécsi !!!óraművésztől!!! és az a görög templomot utánzó épület 7,5 m széles hat oszlopos D-i homlokzatára, a timpanon közepére került. Az 1845. aug. 14-én ide kiránduló Orvosok és Természetvizsgálók VI-ik (pécsi) nagygyűlésének résztvevőiről készített litográfián látható az épület és a timpanon dísze. Utóbb a vertikális napóra helyére egy díszes címert szereltek. 1950-es évekre a címert is leszerelték, csak két lyuk árválkodott a helyén. Végül 1960 körül az egész épületet elbontották. A Batthyány Kázmér megrendelésére 1843-ban készült napóra így eltűnt. Adatközlő: Bartha Lajos, 1984. Irod.: Siklósi uradalom iratai. 19/1843. Baranya Megyei Levéltár.; Harkányfürdő 1845-ben. Grimm Vince (1810-1872) pesti kőrajzoló litográfiája. Magyar Nemzeti Múzeum. T.5653.; CSEKEY István: Harkány. Pécs, 1957. 71. p.; SZITA László: Harkány. Fürdőtörténet 1823-1973. Harkány, 1973. 27., 86. p. 1960
Harkány	Gyógyfürdőkórház. A fürdőtelep közepén álló gyógyszálló 1828-ban épült, DK felé bővítették 1830-ban és 1844-ben. Napóra volt - útikönyvek és szemtanúk szerint - az épület É-i oldalán az ebédlő előtti parkban. A napóra tartóoszlopa 1,11 m magas, rajta a "THODE VON HARKÁNY" vésettel és az 1844-es évszámmal. Eszerint ezt a napórát is a tudománypártoló Batthyány Kázmér ösztönzésére készítették. Az oszlopon valószínűleg horizontális napóra volt. A napóra az 1960-as évek közepéig állt a virágágyások között, akkor az épület bővítése és a terep rendezése során eltűnt. Adatközlő: Bartha Lajos, 1983. Irod.: CSEKEY István: Harkány. Pécs, 1957. 59. p.; TÜSKÉS Tibor: Siklós és vidéke. Pécs, 1979. 62. p. 1960-as évek közepe
Harta	Bajcsy-Zsilinszky utca 5.
Hejőpapi	Ref. templom. Épült 1790-ben. Napóra a cinterem D-i falán. Vertikális, XIX. századi volt. Először a félköríves, római óraszámozású számlapot festették le. Az 1948-as felújításkor a pólusra mutató vaspálcát is kivették, ezzel a napóra teljesen eltűnt. Adatközlő: Benke György, 1985. 1948
Hencse	Temető. A községtől 1 km-re ÉNy-ra, a felszedett vasúti síneken túl. Napóra van Szentmártoni Béla amatőrcsillagász sírján. Horizontális, árnyékvetője a pólusra mutat. A keménymészkő számlap szabálytalan alakú, nagyjából 1 m átmérőjű. Óraszámozása: IX-XII-V, változó közű. Felirata: UT (a napóra valóban a világidőt mutatja). Feltüntetve 5 nappályavonal, ebből 3 jelzett a Bak, Mérleg, Kos, Rák állatövi csillagképek jeleivel. A 2x2 m-es kőalap É-i oldalán felirat: SZENTMÁRTONI BÉLA 1931-1988. A réz árnyékvető lemez élén felirat: ALBIREO. A napórát és a sírt 1989-ben készíttették az Albireo Amatőrcsillagász Klub vezetői, a hagyatékért cserébe. Adatközlő: Halmi Gábor, 1989. Irod.: HEVESI Zoltán: Akiről kisbolygót neveztek el. = METEOR, 1994. 11. sz. 4. p. (képpel)
Hernád	Kossuth u. 2. Önkormányzat. Napóra van az előkertben egy betontömbre szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap félköríves öntvényre szerelt szalag 1 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, negyedórás beosztású. Karai László amatőrcsillagász készítette 1986-ban. Adatközlő: Gyurman Tibor, 1996. Köztársaság út 47
Hidegkút	Hosszú út 20. A Kultúrház falán.
Himesháza	Hősök tere. 1. R.k. templom. Műemlék jellegű. 1753-ban épült, részben átalakítva a XIX. század második felében romantikus stílusban. Napóra - a helybeliek emlékezete szerint - a templom DK-i falán. A vertikális és valószínűleg XIX. századi napóra még az 1960-as évek közepén is látszott. A homlokzat 1980 körüli felújításakor a napóra eltűnt. Adatközlő: Illés Lajos, 1981. 1980
Hódmezővásárhely	Szőnyi u. 2. Bethlen Gábor Gimnázium. Napóra áll az udvaron egy 1 m magas műkő pilléren. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap fémöntvény félkörív 1 m átmérővel. Óraszámozása: V-XII-VII, egyenközű, negyedórás sűrűségű. Felirata: "EKVATORIÁLIS NAPÓRA. TERVEZTE LŐRINCZ GYŐZŐ. KÉSZÍTETTE: A METRIPOND MÉRLEGGYÁR UNIVERZÁL SZOCIALISTA BRIGÁDJA. AZ ÓRA A VALÓDI HELYI IDŐT MUTATJA. "NON NUMERO HORAS NISI SERENAS" 1982. Alatta időegyenlítési grafikon van. Adatközlő: Nagy Zoltán, 1982.
Hódmezővásárhely	Kutasi út 47. - A kiállítás 1 sz. lovas csarnokának tetején és déli homlokzatán.
Hőgyész	Csicsópuszta. R.k. kegytemplom. Műemlék jellegű. 1767-ben épült barokk stílusban. Két napóra volt a templomon, egyik a D-i, másik a K-i homlokzaton. Vertikálisak, vakolatra festettek voltak. Stílusuk szerint a XIX. században készülhettek, 1928-ban már ott voltak. A K-i napóra az 1961-es, a D-i napóra az 1983-as renováláskor és vakolatleveréskor eltűnt. Eredeti adataik még felkutathatók (további szemtanúk, régi fényképek). Adatközlő: Ónodi János, 1985. 1961 és 1983
Hollóháza	Dózsa György u. 154. Finomkerámia Művek. Napóra van a tűzoltószertár D-i falán 10 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlapot falra szerelt porcelánelemek alkotják félkörben 6 m átmérővel. Óraszámozása: IV-VI-VIII-X-XII-I-II-III-IV, változó közű. Középen stilizált napkorong, körülötte a 12 állatövi csillagkép jele. A napóra tervezését és falra szerkesztését Mayer Farkas pannonhalmi bencés tanár végezte 1979-ben. Művészeti kivitelezését Duray Lilla vezetésével sok gyári dolgozó segítette. Adatközlő: Tóth Sándor, 1981. Irod.: MŰVÉSZET, 1980. 3. sz. 47. p.
Hortobágy	Hortobágyi Pásztormúzeum melletti réten
Iklad	Iskola tér 22. Általános Iskola. Két napóra van az épület DK-i részén 4 m magasan, egyik a D-i, másik a K-i homlokzaton. Vertikálisak, pólusra mutató rézpálca árnyékvetőkkel. A D-i napóra számlapja 1,5 m átmérőjű félköríves kerámialapba vésett. Óraszámozása: IX-XII-VI belül (KÖZEI-t mutat) és 10-12-7 kívül (NYISZ-t jelez), változó közű, félórás beosztású. Középen felirat. VALÓDI DÉL. Felette egy szobor, ülő nőalak, a Napraváró. A K-i napóra számlapja egy kerámia kompozíció 4 m hosszú sávban, bevésett és színezett osztásokkal és számokkal. Óraszámozása felül V-XII egészórás, de a VII hiányzik (KÖZEI-ben) illetve alul 6-12-1 (NYISZ-ben), változó közű, félórás sűrűséggel. Középen felirat: VALÓDI DÉL. Hold és csillagok díszítéssel. Alatta időegyenleti grafikon tábla. A két napóra Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész készítette 1992-ben. A számításokat és szerkesztéseket Bartha Lajos amatőrcsillagász végezte. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1995. Irod.: NÁDUDVARI Anna: Kívánságok kerámiából. = NÉPSZABADSÁG, 1995. ápr. 5. 23. p. (képpel).
Ják	Szabadnép u. R.k. Szent György, volt bencés apátsági templom. Műemlék. Román stílusban épült 1214-1256-ig. Török károsítások 1532-ben. Barokk átalakításokra került sor 1660-1666 között. Felújítva 1715-ben. Schulek Frigyes restaurálásával nyerte vissza eredeti középkori képét 1896-1904 között. Napóra a torony D-i falán 6,5 m magasan az alsó osztópárkány vonala alatt. Vertikális. Árnyékvetője poláris. Vakolatra festett számlapja csaknem félkörben kettős ív 1,3 m sugárral. Óraosztása egy óránkénti, számozása a fennmaradt fényképeken és rajzon nem jól látható. Valószínűleg a templom 1715-ös felújításakor készült. Az 1896-ban megkezdett helyreállításkor- mint nem középkori elemet- a napórát eltüntették. Csak ez előtt készült rajzokon, fényképeken látható. Ugyanakkor eltüntették az É-i torony felső részén lévő három mechanikus órát is, így a templom teljesen időmérők nélkül maradt. Ezért a helyiek a D-i torony Ny-i falára 8 m magasra mechanikus órát tettek. Ennek négyzetes lapját az 1950-es években szerelték le, melynek nyoma még sokáig látszott. Régi fényképeken ezt is sokan napórának vélték. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: HENSZLMANN Imre: Magyarország ó-keresztény, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése. Bp. 1876. (kép a belső borítón); FORSTER Gyula: Magyarország műemlékei.I. Bp. 1905. (24.képen); SZÉPMŰVÉSZET, 1943. 1. sz. 14. p. (rajzokkal); LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 18. p.; Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráiról. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1997. 1. sz. 8-9. p. (rajzzal). régen megszűnt
Jánosháza	Vár u. 52. Erdődy-várkastély. Műemlék. A legkorábbi épületrészek XIV. század végiek. Folyamatos hozzáépítések a XVI-XVIII. században, illetve felújítások, átépítések a XIX. század elején és 1935-ben. Utóbb helytörténeti múzeum. Napóra a négyzetes kaputorony D-i falán 6 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. Számlapja 1,4 m átmérőjű félkör, vakolatból kissé kiemelten. Óraszámozása: VI-XII-VI. A XX. század elején készülhetett, legkorábbi ábrázolását 1931-ben közölték. Alatta az 1935-ös renoválásra utaló felirat. A kastéllyal együtt a napóra is megkopott az 1970-es évekre. 1983-ban az OMF falkutatásakor leverték az összes vakolatot és a napórát alkotó részeket is. Nem készült újjá, a napóra végleg eltűnt. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: A Vasvármegye Kalendáriuma. Szombathely, 1931. (rajzzal); H TAKÁCS Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok. Bp. 1970. (93.képen); ÉLET ÉS TUDOMÁNY, 1971. 8. sz. 360. p. (képpel); GÍMES Endre: Észak-Dunántúl. Bp. 1981. 144. p. (képpel); KISS Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon. Bp. 1984. 433-434. p. (képpel); SÁRVÁRI Márta: Egy középkori udvarház története. = DELTA, 1986. 2. sz. 34-36. p. (képpel); LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 18. p. (rajzzal); EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 2. sz. (címlaprajz); VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. =EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 7. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 575. p. 1983
Jászapáti	Beloiannisz u. 23. Vágó Pál Múzeum. Napóra van az udvaron. Ekvatoriális, árnyékvetője a pólusra mutat. A számlap alumínium félkörív 1,2 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, 5 perces beosztású. Középen analemma-görbe. Föld- és holdgömb tartozékokkal. A napóra tartószerkezete kiselejtezett tűzoltószivattyú. Tervezte és készítette Borsos János amatőrcsillagász 1982-ben. Adatközlő: Borsos János, 1987.
Jászárokszállás	Árpád tér. R.k. Szentháromság templom. Műemlék jellegű. Barokk stílusban épült 1767-1768-ban. Napóra a D-i falon. A XIX. században készülhetett. Valamelyik felújításkor 1975 körül eltűnt a napóra. A jelenlegi frissen vakolt és festett falsíkon csak az árnyékvető tartórúdjának csonkja mutatja helyét. Adatközlő: Pálfi Istvánné, 1985. 1975
Jászberény	Apponyi tér. A forgalmas útkereszteződés ÉK-i része. Nagyméretű napóra van a parkosított téren. Horizontális, 5 m hosszú fagerenda árnyékvetője a pólusra mutat. A számlapot jelentő műkőlapokkal leburkolt félkör alakú terület nem vízszintes, hanem 15 fokkal lejt D-i irányban. Erre van rögzítve 12 darab műkőhasáb, azokra fapalló darabok, melyeken van az óraszámozás: VIII-XII-VII, változó közűen. A számsor 15 m hosszan ível a térségen át, a napóra sugara 6 és 9 m között van. A reggeli óráknál egy kakukk, az esti időszaknál egy bagoly 1 m magas faszobrai állnak. Szépséghibája, hogy öt számjelzést felcseréltek, más helyre csavaroztak, egyébként a napóra egy csillagászatian és művészien szépen megtervezett alkotás. 1992-ben készült a napóra az előzőleg ugyanitt álló Lenin szobor helyére. Adatközlő: Kiss Lajos, 1992. 2013
Jászdózsa	Dózsa György tér. R.k. templom. Műemlék jellegű. Késő barokk stílusban épült 1780-ban. Napóra van a D-i homlokzaton 4 m magasban. Vertikális, árnyékvetője eredetileg pólusra mutathatott, jelenleg csaknem függőleges. A XX. század elejei számlap egy 1930 körüli felújításnál pusztult el. Újjáfestette egy helyi mester 1990 körül. Most ez negyedkör alakú, 1 m sugarú. Óraszámozása: VIII-XII-IV, változó közű. Adatközlő: Kiss Lajos, 1983.
Jobbágyi	Kossuth Lajos u. 43. Családi ház. Napóra van a háztól D-re a sziklakert közepén egy O,5 m magas vaspálcán. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap fémlemez félkörív O,22 m átmérővel. Óraszámozása: 5-12-7, egyenközű, félórás osztású. Lendvai Ferenc készítette 1995-ben. Adatközlő: Lendvai Ferenc, 1997.
Jobbágyi	Iskola út 2-4. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra, a földrajzi gyakorlókertben. Készült 1982-ben. Itt került felállításra az iskolaépülettől K-re a kertben ennek a napóragyártmánynak a prototípusa, a legelső ilyen a megyében. Kivitelezője Herbst Rudolf technikus volt. 1993-ban és 1997-ben a napóra még jó állapotú. Ugyanitt további eszközök: nappályamutató, napmagasságmérő, sarkcsillagmutató, gnómon, meteorológiai házikó.
Jobbágyi	Kossuth Lajos u. 43. Családi ház. Napóra van a D-i falon. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap gömbvasból hegesztett és falra szerelt, negyedkörív alakú, 0,82 m átmérőjű. Óraszámozása: 6-12-5, változó közű. Középen sugaras naparc. Lendvai Ferenc tulajdonos tervei szerint készítette Balogh János lakatosmester 1985-ben. Adatközlő: Lendvai Ferenc, 1992.
Kálló	Kossuth Lajos út 3. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Kaposvár	Laborfalvi u. 1. Családi ház. Napóra van a D-i oromfalon 5 m magasban. Vertikális, árnyékvetője kissé hajlik le. A számlap kőburkolatra vakolt és festett mező, csaknem félkör alakban 2 m átmérővel. Óraszámozása: VIII-XII-IV, egyenközű. Felül napkorong. Az árnyékvető 1994-re kiesett. Lévai József tulajdonos tervezte és készítette 1985-ben a napórát. Adatközlő: Hevesi Zoltán, 1985. megszűnt
Kaposvár	Dimitrov u. 9. Dr. Kordoványi Dezső főorvos lakóháza. (Új utcanév: Tallián Gyula utca) Napóra a D-i falon 5 m magasban. Vertikális, árnyékvetője kissé hajlik le a vízszintestől. A számlap falra szerelt 0,9 m átmérőjű kör alakú vaslemez. A napóra az épülettel egy időben készült 1895 körül. Óraszámozása festett volt, de teljes rozsdásodása miatt 1980 körül már nem ismerhető fel, felületét egyébként is kúszónövény takarta. 1991-ben az épület tatarozásakor az árnyékvetőt és a lemezt leszerelték, helyét levakolták, a napóra eltűnt. Adatközlő: Hevesi Zoltán, 1978. megszűnt
Karancskeszi	Fő út 85. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1983-ban. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Karancslapujtő	Rákóczi út 54. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Karancsság	Kossuth Lajos út 82. I. István Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra a földrajzi gyakorlókertben. Készült 1982-ben, 1993-ra felújították. talán megszűnt?
Kecel	Fő tér 2-4.
Kecel	Szabadság tér 2
Kecskemét	Piaristák tere A Piarista Gimnázium előtti téren
Kecskemét	Jókai u. 1. Papnevelde. Piarista rendház. Műemlék jellegű. 1720-1725 között épült barokk stílusban. Napóra a kolostor udvarának D-i falán. A vertikális napóra XIX. századi lehetett. Szemtanúk 1982-ig látták, majd az épület tatarozásának esett áldozatul és eltűnt. Adatközlő: Ságodi Ibolya, 1981. 1980-as évek
Keszthely	Fő tér. R.k. plébániatemplom. Műemlék. Épült 1386-ban gótikus stílusban. A végvári harcokban megrongálódott templomot 1723-1748 között a ferencesek helyreállították A premontreiek 1802-1808 között, majd 1896-ban renoválták. Napóra van a templom D-i oldalához 1896-ban épített Szent Anna kápolna külső D-i falán 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője 25 fokkal hajlik le a vízszintestől. A számlap vakolatra karcolt és festett 1 m átmérőjű kör. Óraszámozása: VII-XII-III, egyenközű, egészórás volt, de 1990 körüli átfestés után VII-XII-II, változó közű, félórás beosztású lett. A napóra 1896-ban készült, azóta többször újrafestették. Adatközlő: Vértes Ernő, 1979. Irod.: SÁGI Károly - ZÁKONYI Ferenc: Balaton. Bp. 1974. Panoráma 304. p. (képpel).
Keszthely	Kastély tér 1. Helikon Kastélymúzeum, volt Festetics-kastély. Műemlék. Több ütemben épült 1745-1887 között. Parkja védett. Napóra van a parkban a kastély bejáratától K-re, a szökőkúton túl a kerítéstől pár méterre, a sétány egy mészkővel burkolt területén. Horizontális (analemmatikus). Árnyékvetője nincs beépítve, az árnyékot az ideálló ember maga adja. Középen 0,25x1,2 m-es É-D irányú márványlap van, 12 szektorára római számokkal a 12 hónap van jelölve, az éppen aktuális időpontra kell állnia a megfigyelőnek, hogy árnyéka a helyes időt mutassa. Óraszámozása: IIII-XII-VIII, változó közű. A 17 óraszám 15 cm-es márvány korongja kissé domborodik ki a burkolatból és egy 4x2 m-es külméretű elliptikus területen helyezkednek el. A napórát Czoma László igazgató megrendelésére Ponori Thewrewk Aurél tervezte 1996-ban. Adatközlő: Bartha Lajos, 1996. Irod.: PONORI THEWREWK Aurél: Napórakiállítás Keszthelyen. = METEOR, 1996. 9. sz. 3-4. p. (képpel).
Kiskunfélegyháza	Kossuth Lajos utca 9
Kiskunhalas	Kossuth Lajos u. 43. Társasház lapostetején létesített Városi Bemutató Csillagvizsgáló. Napóra van a tető DK-i részén a párkányra szerelve. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutató. A számlap fémből készült félkörív, 0,6 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-18 ( KÖZEI-ben ) illetve 7-13-19 ( NYISZ-ben ), egyenközű, 5 perces osztású. Balogh István amatőrcsillagász készítette 1983-ban. Adatközlő: Balogh István, 1984.
Kisújszállás	Szabadság tér - A Városháza előtti téren, a főbejárat előtt
Köröm	Kossuth u. 23. R.k. plébániaház. Műemlék. 1729-ben épült barokk stílusban. Kezdetben a sajóládi pálos kolostor vendégfogadója volt. Két napóra van az épületen, egyik a DK-i, másik a DNy-i homlokzat közepén 5 m magasan. Mindegyik vertikális, pólusra mutató árnyékvetővel. A vakolatra festett számlapokat az 1970-es években lemeszelték, ma csak a két nagyméretű pálca mutatja helyüket. A napórák a XVIII. század második felében készültek. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. megszűnt
Kőszeg	Jurisics tér 14. Lakóház. Ambrózy-ház vagy Szovják-ház. Műemlék. A XIII. század második felében épült, egyik legrégibb épülete a városnak. A ház udvari részein egyes részletek maradtak a XIV-XVI. századból, de az 1560-as évek végén nyerte késő reneszánsz utcai homlokzatát, udvari loggiáit és sgrafittó festését. 1739-es barokk változtatását 1965-1967 között az OMF helyreállította. Napóra került elő a lakóház udvari szárnyának DK-i falán, 4,5 m magasban. Vertikális. Mai pálcája a vízszintestől kissé lehajlítva áll, esetenként eltűnik illetve pótolják. A számlap vakolatra festett, részben karcolt, nagyjából félkör alakú, 40 cm átmérőjű a leghatározottabban bekarcolt része. Nem szabályos a körív, jobb oldala torzultabb. A félkörön belüli rész igen réginek tűnik. Legbelül egy 20 cm-es területen 6 nyílhegy van festve. Kifelé 6 hosszabb nyíl irányul. Mind páronként csoportosítva, kissé szétnyílóan, kézzel meghúzva eléggé esetlegesen. A félkörön kívüli részen a vakolatra újabb, erősebb vörös olajfestékkel 8 óravonal és római számozás festve: VIII-XII-XV, változó közű. 1992-re a jobb oldali számok kitöredeztek. A napórának több periódusa volt:char(13)1./ Legbelső, eredetileg talán kőre karcolt napóra. Ez a középkori ház udvari falán már a XV. század környékén elkészülhetett. Pontosan már nem határozható meg, mert utóbb újra és újra levakolhatták, újrakarcolták, újrafestették, egyes részeit javították, ma együtt látjuk a különböző korok munkáját. Az a tény, hogy a napóra nem a főhomlokzaton, hanem a rejtettebb, átépítésre alig kerülő, nem bolygatott udvari falon van, lehetségessé teszi a napóra középkori eredetét.char(13)2./ A félkör alakú vakolt területre festett napóra, mely az 1560-as évek végén készült. Esetleg ezt is újrafestették, módosították a tulajdonosváltozások miatt 1739-ig. Akkor a barokk építészek levakolták, amely két évszázadig jótékonyan takarta.char(13)3./ Az 1965-1967-es felújításkor eltávolították a vakolatot, feltárták a régi napórát. Belső részét restaurálták, külső részét kiegészítették az osztásokkal és a római számozással. A falat újravakolták, de ezt a mezőt kihagyták. 1981-ben a külső részt újrafestették. 1997-ben az esőcsatorna hibája miatt a számlap leázott, károsodott, az árnyékvető eltűnt. Adatközlő: Deicsics László, 1979. Irod.: GÍMES Endre: Észak-Dunántúl. Bp. 1981. Panoráma 218. p.; WELLNER István: Magyarország. Bp. 1981. Panoráma 648. p.; CSÁSZÁR László: A műemlékvédelem Magyarországon. Bp. 1983. 310. p.; C. HARRACH Erzsébet - KISS Gyula: Vasi műemlékek. Szombathely, 1983. 198. p.; BARISKA István - NÉMETH Adél: Kőszeg. Bp. 1984. Panoráma 75. p.; KARLOVITS Károly: Az időmérés története. Bp. 1984. Országos Műszaki Múzeum - Iparművészeti Múzeum. 6., 15.p; LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 19. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 10., 22. p. (képpel); VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 576-577. p. (képpel). megszűnt
Kőszeg	Hunyadi János u. 7. Családi ház. Építette 1906-ban Békési István zalaegerszegi főispán. 1915-ben vásárolta meg Andráskay Müller Ede építész és családja. Napóra van a DK-i udvari falán 3,5 m magasan. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett. Negyedkör alakú sáv 0,8 m-es sugárral. Óraszámozása: VI-XII-I, változó közű. A napóra 1906-1910 között az épület felépítését követően készült. Eredeti állapotú, a későbbi felújítások helyét kihagyták. Adatközlő: Vértes Ernő, 1981. Irod.: LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 19.p; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.I. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 2. sz. 30. p. (képpel); VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 10. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 576-578. p. (képpel).
Kőszeg	Rájnis József u. 4. Lakóház. Műemlék jellegű. Középkori előzmények után barokk stílusban épült a XVIII. században, klasszicista utcai homlokzatát a XIX. század első felében nyerte. Napóra van az épület udvari szárnyának DNy-i falán 5 m magasan. Megközelíthető illetve utcáról jól látható a Táblaház (Schätzl Frigyes) u.3. felöl. Vertikális. Rozsdamentes acéllemez árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra függesztett téglalap alakú 0,9x0,6 m-es lakkozott keményfa lapra bemaratva és festve. Óraszámozása: VII-X-XII-II, egyenközű, félórás beosztású. Feliratai: SANAT ANIMAM MORA és AMF.1992. Adatközlő: Vértes Ernő, 1993. Irod.: VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 577. p.
Kőszeg	Jurisics tér 8. Egykori és mai városháza. Műemlék. XIV-XV. századi gótikus eredetű. A XVI-XVII. században reneszánsz részekkel bővítve, utcai oromfala is ekkori. Az 1590-es években készült a festett kváderes díszítésű vakolata. Napóra készült 1597-ben a festett homlokzatra. A vertikális napóráról ábrázolás vagy leírás nem maradt fenn. De elkészüléséről hiteles levéltári dokumentumunk van. Kőszeg Szabad Királyi Megyei Város Levéltára 1597-es iratkötegében (Acta Miscellanea) megtalálható egy számla német eredeti szövege, melynek fordítása: "Festékek a napórához. 2 g cinóberért, 2 g vörös-barnáért, 3 g 6 d kékért, 6 g 3 d ólomsárgáért, 4 g ólomfehérért, 5 g krétáért, 9 g zöldért, 10 g sáfránért, 2 g enyvért, összesen 2 fl 3 g 9 d, Joannes Saggitarius, városi írnok, saját kezűleg". Az irat hátoldalán: "Kivonat a Városháza napórája ügyében". A napóra eszerint falra festett, nagyon színes volt. Az épület tájolását tekintve a D-i homlokzaton lehetett. Az 1710-es tűzvészben az épület leégett, akkor a napóra is eltűnt. A városházát hamarosan újjáépítették barokk stílusban. De D-re felépült a Tábornokház is, részben árnyékba borítva a városháza D-i homlokzatát, így a napóra már nem készült újra el. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1985. Irod.: Vas megyei Levéltár. Kőszegi Fióklevéltára. 1597. Acta Miscellanea; BARISKA István - NÉMETH Adél: Kőszeg. Bp. 1984. Panoráma 69. p.; LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 19. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 8-9. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 575. p. 1710
Kőszeg	Óház tető. Kilátó. Épült a középkori óvár É-i falainak megmagasításával 1996-ban a várostól Ny-ra lévő 608 m magas hegytetőn. Napóra van a kilátó D-i falán 4 m magasban. Vertikális. Kovácsoltvas árnyékvetője pólusra mutat. A számlapja 0,5 m-es négyzet alakú 3 cm vastag süttői mészkőlap. Óraszámozása: VIII-XII-IV, változó közű. Felirata: A.1996.D és TEMPUS FUGIT. Tervezte és készítette Vértes Ernő amatőrcsillagász 1996-ban. Adatközlő: Vértes Ernő, 1996. Irod.: EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1996. 3-4. sz. 25. p. (kép a hátlapon); BAKAY Kornél: Castrum KWSZUG. A kőszegi felsővár és a milléniumi kilátó. Kőszeg, 1996. 166-169. p. (képpel); EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1996. 3-4. sz. 25. p. (képpel a hátlapon); Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráiról. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1997. 1. sz. 10. p.
Kőszeg	Kálváriadomb. Kálvária templom. Műemlék. Épült 1729-1735 között barokk stílusban, a jezsuiták által, akik későbbi fenntartói is voltak. Napóra a háromtornyos templom bal oldali hengeres tornyának D-i oldalán 3,5 m magasan. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra szerelt 0,8x0,5 m méretű téglalap alakú fémtábla festve. Óraszámozása római, változó közű, rozsdásodó felületű. A valószínűleg 1897-ben készített napórát sok ábrázoláson láthatjuk, de az 1975-ös tatarozáskor az OMF lebontotta, így eltűnt. Adatközlő: Zenkl Gábor, 1980. Irod.: KISS János-SZIKLAY János: A katholikus Magyarország.II. Bp. 1902. 828. p. (képpel); SZŐNYI Ottó: Régi magyar templomok. Bp. (1933) 112. p. (képpel); LELKES István: Kőszeg. Bp. 1943. (32.kép); GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei.1.köt. Dunántúl. Bp. 1959. (171.kép); ELEKES István: Kőszeg. Bp. 1960. (153.kép); C. HARRACH Erzsébet: A megye műemlékeinek sorsáról. = MŰEMLÉKVÉDELEM, 1968. 1. sz. 25. p. (képpel); LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 19. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 9. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 576. p. 1975
Kőszegdoroszló	Fő u. R.k. Szent Márton plébániatemplom. Műemlék jellegű. XIII. századi eredetű a román stílusú hajója és félköríves szentélye. Középkori térhatása nagyjából megmaradt az 1769-es renoválás és az 1792-es barokk átépítés után is. A XIX. század közepére már elhanyagolt templomot 1892-ben tatarozták. Napóra nyomait fedezték fel a templom tornyának DK-i falán 8 m magasban, amikor az OMF C. Harrach Erzsébet irányításával 1974-1975-ben falkutatást végzett. Rétegenként lefejtették az újabb vakolatokat amíg az eredeti középkori részekig jutottak. A tető feletti toronyrészen a színes kváderes díszítés felett és az ikerablak alatt, a kevés festéknyomból egy napóra létére lehetett következtetni. Aligha lehetett régi kőre karcolt napóra, inkább a többi XVI. századi épületfestéssel egyidős, melynek színes festékmaradványai máshol is láthatók. A felújítás végén az új vakolással a napóra ismét eltűnt. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1985. Irod.: C. HARRACH Erzsébet-KISS Gyula: Vasi műemlékek. Szombathely, 1983. 259. p.; BARISKA István-NÉMETH Adél: Kőszeg. Bp. 1984. Panoráma 188. p.; LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 20. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 11. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 577. p. megszűnt
Külsővat	Béri Balogh Ádám u. 1. Szociális Otthon. Napóra a parkban egy 0,5 m magas betonpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 1,2 m átmérőjű vasabroncs, helytelenül vízszintes síkban fekvő. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű. 1980 körül készült. Később eltűnt, 1992-ben már nem található. Adatközlő: Vértes Ernő, 1984. 1992
Levél	Fő utca - A Polgármesteri Hivatal tűzfalán
Litke	Arany János út 6. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1984-ben. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Lucfalva	Rákóczi út 55. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1984-ben, az iskola előkertjében állították fel. 1997-ben a napóra jó állapotú. Ugyanitt további eszközök: nappályamutató, napmagasságmérő, sarkcsillagmutató. megszűnhetett
Ludányhalászi	Rákóczi út 117. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1983-ban. Felállításra került az előkertben, utóbb elbontották és 1997-ben teljes épségben a kerti raktárban tárolják a napórát. 1997
Magyarbánhegyes	Alkotmány utca 44. - A ház déli falán volt, a bejárattól balra. elpusztult letakarták
Magyarbóly	Kossuth u. 57/1. Görögkeleti Szerb-templom, a XIX. század elején épült. Napóra a torony D-i oldalán 7 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutató. A számlap vakolatra festett. Egy 1,6 x 0,8 m-es téglalap alakú beszögelésben húzódik ívesen. Óraszámozása eredetileg VI-XII-IV, változó közű, negyedórás sűrűségű. A templomot 1923 óta nem használják. 1980 körül lefestették falát és a napóra számlapját is. Később levált a festék és a XIX. századi napóra részben újra látható, az óraszámozások fele ismét leolvasható. A templomot 1995-ben renoválták, akkor az egész napóra eltűnt. Adatközlő: Kovács Emil, 1985. 1995
Magyarnándor	Iskola út 1. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Az iskola 1985-1986-ban teljesen újjáépült és kibővült A napóra eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Marcali	Széchenyi István utca 29-33.
Mátramindszent	Kossuth tér 1. Általános Iskola. Napóra van a földrajzi gyakorlókertben az épülettől DNy-ra. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap O,6 m átmérőjű fém körlap, É-i felén a nyolc égtáj és rákarcolt óravonalak vannak, óraszámozás nélkül. 1986 körül készítették. Nem a "Nógrádi ekvatoriális napóra" sorozatában , de annak másolataként egyedileg készült. Ugyanitt nappályamutató, napmagasságmérő, sarkcsillagmutató. Valamennyi eszköz vastagabb és így tartósabb anyagból készült. Adatközlő: Keszthelyiné Sragner Márta, 1997.
Mátranovák	Nyírmedi út 12. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1984-ben. Idővel az iskolának új szárnya épült. A napóra eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Mátraszentimre	Piszkéstető. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézete csillagvizsgálója. Napóra áll a főépülettől ÉK-re egy oszlopon. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rézdomborítású 0,8 m átmérőjű félkör. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű. Vas tartókörök és állványzat. Üzletben vásárolt műszer, 1989-ben állították fel. Adatközlő: Mizser Attila, 1989.
Mátraszőlős	Felszabadulás út 79/a. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra mintájára, nem a sorozatban, hanem helyileg készült 1984-ben. Az iskolaépülettől Ny-ra elkerített földrajzi gyakorlókertben helyezték el terjedelmes betonalapra. 1997-ben is jó állapotú. Ugyanitt nappályamutató, napmagasságmérő, szélzászló, meteorológiai házikó. Adatközlő: Lendvai Ferenc, 1992.
Mátraterenye	Homokterenye. Kossuth Lajos út 173. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1984-ben. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Mátraverebély	Vasút út. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Idővel az iskola új szárnyának építésekor a napóra eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Mátraverebély	Dózsa György u. 4. R.k. templom. Műemlék. Kezdetben egyszerű, egyhajós kis román stílusú templom volt, a tatárjárás után újjáépült, valószínűleg 1250-1280 között. Verebi Péter a plébánia kegyura 1380 táján a templomot átépítette és kibővítette gótikus stílusban, az építkezés 1396-ban fejeződött be. A XVIII. századvégi barokk átalakítást 1914-1917 között ismét gótikus helyreállítás követett. Napóra (vagy arra hasonlító rajz) került elő az OMF 1962-1963-as restaurálásakor. A sekrestye falának kutatásánál szinte érintetlenül tárult fel a régi középkori vakolaton a bekarcolt rajz. A jelenlegi sekrestye É-i falán, azaz az eredeti egyhajós templom valamikori külső D-i falán van. Vertikális, árnyékvetője hiányzik, csak lyuk jelzi helyét 2,85 m magasban. A számlap egy szabálytalan ovális 0.,61x0,71 m mérettel. Körbefutóan mind a tizenkettő római szám felírva, változó közűen alul a XII, felül a VI. Közbeeső pontozással jelezve az időosztások. Napóraként működve árnyék csak a IX-X-XI-XII-I-II-III órajelzésekre eshetett, a felette levőkre nem. Az óraszámozás úgy növekszik, mint a többi fali napóránál, azaz az óramutató járásával ellentétesen és nem úgy mint a mechanikus óráknál. Nem szabályosan szerkesztett, többszöri újrakarcolások láthatók.char(13)A napóra készítési kora a templom építési korszakaiból jól meghatározható. Legkorábban a fal építésekor, azaz 1250-1280 között készülhetett. Nem lehet későbbi, mint az 1380-1396-os bővítése, hiszen ekkor a déli hajó megépítésével a napóra belső térbe került, többé közvetlen napfényt nem kaphatott. Ezért vakolták és meszelték le. Esetleg újra és újra átrajzolták a régebben ott lévő napórát a meszelést végzők. A különös valószínűleg a XIV század elején megrajzolt napóra mindenképpen további kutatásra és töprengésre érdemes. Adatközlő: Zomboriné M. Gizella, 1980. Irod.: CZEGLÉDY Ilona - KOPPÁNY Tibor: A mátraverebélyi r.k. templom. = Magyar műemlékvédelem 1963-1966. Bp. 1969. 40. p.; BUKA Adrienne: Skicc a falon--a mátraverebélyi napóra. = METEOR, 1993. 4. sz. 38-40. p.; BUKA Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon. = TECHNIKATÖRTÉNETI SZEMLE, XXI. 1994-95. Bp. 1995. 106 -110. p. (rajzzal). ?
Matty	Kossuth u. 43. Ref. templom, épült 1830-ban, átépítve 1878-ban. Napóra van a torony Ny-i falán 8 m magasban. Vertikális, árnyékvetője a falra merőleges síkban ferdén lefelé áll. A számlap vakolatra festett 1,2 m átmérőjű kör alakú mezőben van. Óraszámozása nagyon megkopott, csak két-három római szám ismerhető fel. A helytelenül szerkesztett (Ny-i falon K-re mutató pálcájú) napóra a XIX. század végén készülhetett. Adatközlő: Kovács Emil, 1985. nem látszik
Mecseknádasd	Templom tér 2. R.k. plébániaház. Műemlék jellegű. 1771-ben épült barokk stílusban. Napóra az épülettől D-re eső kertben. A feltehetően XX. század elején készült ekvatoriális napóra szerkezetet egy bádogdobozzal lehetett letakarni, hogy így borult és esős időben védelmet kapjon. Szemtanúk még az 1945-1947-es években is látták, aztán ismeretlen helyre vitték, azaz a napóra eltűnt. Adatközlő: Ónodi János, 1985. 1947
Mezőnyárád	Lenin út 39. Szederkényi Anna Általános Iskola. Napóra áll az iskolaudvaron egy 0,4x0,4 m-es alapterületű 0,8 m magas műkő posztamensen. Horizontális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap öntött bronz 0,38 m-es négyzet. Óraszámozása: IV-XII-VIII, egyenközű. Feltüntetve a napfordulók és a napéjegyenlőség dátumvonalai is. A hasáb D-i oldalán időegyenlítő grafikont mutató tábla. Az É-on tábla felirattal: EMLÉKEZÉSÜL A SZALÉZI REND MEZŐNYÁRÁDI MŰKÖDÉSE IDEJÉN (1934-1950) A REND PARKJÁBAN MŰKÖDŐ NAPÓRÁRA. MEZŐNYÁRÁD HÁLÁS KÖZÖNSÉGE. KÖZÖSSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. ISKOLAI ÖNKORMÁNYZAT. SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG. Az emlék-napórát tervezte és készítette Marton Géza 1996-ban. Adatközlő: Marton Géza, 1997.
Miskolc	Soltész Nagy Kálmán u. 27. A 12. számú Általános Iskola. Napóra van a D-i homlokzaton, a Bem József utca felöl láthatóan. Vertikális. Egykori pólusra mutató pálcája hiányzik. A számlap 1,5 m átmérőjű félkör alakú falra szerelt tábla. Óraszámozása: 6-12-6, változó közű. Napfejű leány kompozíció díszíti. Az 1958-as évszámmal jelezve a készítés ideje. Adatközlő: Jaczkó Imre, 1986 2015-ben elbontották
Miskolc	Könyves Kálmán u. 4. A 34. számú Általános Iskola. Napóra van a tornaterem D-i falán 4 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap téglafalra szerelt vörösréz lapokból álló 2,2 m hosszú negyedkörív Óraszámozása: VIII-XII-III, változó közű. Felül Nap-arc. A napóra 1975-ben készült. Adatközlő: Tóth Sándor, 1981.
Miskolc	Miskolctapolca. Lőcsei u. 15. Családi ház. Napóra van a kertben 0,7 m magas svéd vörösgránit oszlopra szerelve. Ekvatoriális. Vörösréz árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 0,8 m átmérőjű félkörív rozsdamentes acélra ragasztott vörösréz számokkal. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás osztású. Tartószerkezete xiladekorral impregnált tölgyfa. Massányi Aurél tulajdonos 1981-ben készíttette. Adatközlő: Massányi Aurél, 1985.
Miskolc	Robert Bosch park
Miskolc	Lillafüred. Palotaszálló. Épült 1927-1930-ig, vadászkastély, majd SZOT-üdülő. Napóra a park felé eső D-i homlokzat DNy-i kis saroktornyán a párkány és egy ikerablak között. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutató. A számlap vakolatra festett ív alakú szalag, alatta felhők képe. Óraszámozása: V-XII-IX. Középen sugaras napkorong fele. A napóra 1930-ban készült, egy akkori képeslapon (Margit fényképészet, Lillafüred, Márton Jenő felvétele) jól látható. 1950 körüli kép szerint ezt a falrészt lefestették, de az árnyékvető megmaradt. Napjainkra már a pálca sincs, azaz a teljes napóra eltűnt. Adatközlő: Buka Adrienne, 1992. 1950
Miskolc	Egyetemváros
Miskolc	Győri kapu u. 70/a. Családi ház, épült 1930-ban. Napóra van a DNy-i oromfalon 5 m magasan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 0,9 m sugarú negyedkör. Óraszámozása: IX-XII-III, egyenlő közű. A napóra 1930-ban készült, többször felújították. 1982-re a vakolat leválásával a napóra is nagyon károsodott. 1984-ben a homlokzat felújításakor újra készítették egyezően, csak óraszámozása IX-XII-III-ra módosult. Adatközlő: Mádai Attila, 1979.
Mogyorósbánya	Petőfi Sándor 15-17. Bányászlámpa napóra
Mohács	Kisfaludy tér 8. R.k. belvárosi Szent Mihály templom. Műemlék jellegű. 1766-ban épült barokk stílusban, 1826-ban nagyobb felújítása volt. Napóra van a DK-i homlokzat közepén, 8 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap bádogból összeállított, festett, falra szerelt tábla. Téglalap alakú 1,2 x 1,3 m méretű. Óraszámozása: VII-XII-III, változó közű. A templommal aligha egyidős, inkább XIX. századi lehet. 1992-ben újrafestve. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: K.L.: Babilonból eredő időjelzők. = DUNÁNTÚLI NAPLÓ, 1981. nov. 30. 11. p. (képpel)
Mohács	Park utca. Általános Iskola 1962-ben épült A-jelű épülete. Napóra van a D-i homlokzat közepén, 5 m magasságban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutató. Számlapja: falra szerelt fémtábla, négyzet alakú, 1 m élhosszúságú. Óraszámozása: VIII-XII-IV, egyenközű. Nagyon hasonlít a belvárosi templom napórájához. Ez a napóra 1980 körül készült. (1994-ben újrafestették, óraszámozása IX-XII-III-ra változott). Adatközlő: Csonka-Takács István, 1983.
Mohács	Szerb u. 2. Kanizsai Dorottya Múzeum. Mohácsi csata emlékmúzeuma. Napóra áll a bejárathoz közel a kis udvar közepén egy 1 m magas pilléren. Horizontális, árnyékvetője függőleges. A számlap kőlapra karcolt, négyzet alakú 0,31 m élhosszúságú. Óravonalai 1984-ben még sejthetőek voltak, számozása már nem. A napóra számlapja 1991-re teljesen lekopott. Az eredetileg pontosan szerkesztett napóra és az alatta lévő díszen faragott homokkő oszlopfej régebbi - valószínűleg XIX. század elejei - lehet, hogy valamely közeli kastély parkjából kerülhetett ide, amikor 1964-ben a múzeum jelenlegi helyére költözött. Árnyékvetője nem eredeti anyagú, nem is helyesen beállított, legutóbb le is törték. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.
Mohács	Brodarics-tér 2. Brodarics István Általános Iskola. Bejáratától É-ra áll Kopernikusz szobra, amelynek műszere egy nagyméretű napóra árnyékvetője. A szobor 1,5 m átmérőjű kő talapzaton áll. Rajta Kopernikusz egészalakos 2,3 m magas kőszobra. A csuklyás csillagász É felé néz félmagasan, egy rézből készült régi műszert stilizáltan utánzó szerkezetbe tekint. Ezt kör, gömbök, lemezek, állványzat alkotja, alul Nap, csillag, galaxis díszítéssel. Legfelül egy pontosan pólusra tájolt nyíl található. A kompozíció teljes magassága 4,5 m.char(13)A szobor és ezen nyíl egyúttal egy horizontális napóra árnyékvetője. A számlap a parkban lett kialakítva: 10 darab durván faragott kőhasáb helyezkedik el egy 13,9 m sugarú körben, egymástól 3 m-re, félig földbe ásva. Csak az É-ra eső kőtömbön van egy XII-es véset, a többi számozatlan. A teljes műalkotást Farkas László szobrászművész készítette 1985-ben. Adatközlő: Molnár G .Judit, 1986.
Monostorpályi	Landler tér 5. - A Thuolt István Általános Iskola homlokzatán
Mosonmagyaróvár	Vár u. 2. Vár. Műemlék. XI-XIII. századi középkori eredetű. Többször átalakítva a XVI-XIX. században. Jelenleg a Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara. Napóra van a K-i saroktorony DK-i falán 11 m magasan. Vertikális. Hiányzó árnyékvetője pólusra mutathatott. A számlap vakolatra festett körív alakú sáv 3 m hosszan. Óraszámozása jelenleg nincs, csak 9 óraosztása, változó közűen. A torony és a pontosan szerkesztett napóra XVIII. századi lehet. 1810 körül vakolhatták le és az 1957-es felújításkor kerültek maradványai elő, akkor szépen restaurálták. Napjainkra kopottá vált. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: UZSOKI András: Mosonmagyaróvár. Sopron, 1958. 58. p. megszűnt
Mosonszentmiklós	Kossuth u. R.k. templom. Műemlék jellegű. Barokk stílusban épült 1755-ben. Napóra a templomtól D-re külön álló kápolna D-i homlokzatán az ajtó felett 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője poláris. A számlap vakolatra festett, nagyjából négyzet alakú mező. A napóra a kápolnával együtt 1755-ben készülhetett. A számlapot 1970 körül lemeszelték, csak a pálca és annak tartórúdja maradt. Az 1992-es felújításkor ezeket is leszerelték, így a napóra nyomtalanul eltűnt. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.
Mozsgó	Mátyás király u. 1. Szakosított (Elme) Szociális Otthon, volt Biedermann-kastély. Biedermann László földbirtokos 1886-ban Lechner Ödönnel terveztette meg kastélyát. 1917-ben leégett, de Sándy Gyula tervei szerint újjáépült, megtartva Lechner stílusát. 1950-ben és 1985-ben is felújították. Napóra van a kastély D-i falán 5 m magasan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutatott, később pontatlanul módosított. A számlap vakolatra festett, félköríves 2,6 m átmérőjű. Óraszámozása: VI-XII-V, változó közű, negyedórás osztású. Sugaras napkorong és szalag díszítéssel. A napóra 1920 körül készült. Adatközlő: Kolics Pálné, 1983.
Mucsi	Jókai u. 2. R.k. plébánia, 1745-ben épült. Napóra volt a D-i oromfalon. A plébánia történetében olvasható az a bejegyzés, hogy Mihelics János plébános az 1780-as években egy napórát helyeztetett a falra. Az 1920-as évek végén még látták az épület falán lévő vertikális, vörösmárvány számlapú napórát. 1940 körül eltűnt egy felújítás alkalmával. Adatközlő: Ónodi János, 1985. 1940
Nagyatád	Göröndi út. Nemzetközi Faszobrász Alkotótelep és Szoborpark. Napóra van az 1975 óta működő szoborpark DNy-i sarkán, a raktárépület előtt egy 1,4 m magas faoszlopon. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. Elliptikus ívei fából faragva 1,2 m hosszúak. Óraszámozása hiányzik, festék takarja. Pontosan tájolt, masszív, időálló alkotás. Felirata: FARKAS LÁSZLÓ. NAPÓRA. 1982, közli a szobrászművész nevét és a készítés idejét. Adatközlő: Papp János, 1985. Irod.: A Nemzetközi Faszobrász Alkotótelep 1981-1982. Kiállítási útmutató. Nagyatád, 1983. 10. p. (képpel).
Nagybárkány	Ifjúság út 21. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben, az előkertben állították fel. 1997-ben a számlapja hiányzik. Ugyanitt további eszközök: nappályamutató, napmagasságmérő, sarkcsillagmutató, szélzászló. megszűnt
Nagybörzsöny	Széchenyi utca 1.
Nagykanizsa	Munkás utca 1/c
Nagykanizsa	Magyar u. 66. Tüchert Lajos családi háza. Napóra van a DNy-i oromfalon 5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 2 m átmérőjű kör alakú. Körben a 12 állatövi csillagkép figurális ábrázolása. Óraszámozása jelenleg nincs. Az eredeti tulajdonos Németh József bognármester volt, 1936-ban építette a házat és a napóra is akkor készült. 1970-ben ifj. Tüchert Lajos Bécsben élő festőművész újrafestette a napórát. Adatközlő: Piriti János, 1979. megszűnt
Nagykanizsa	Szabadság tér 2. Lakóház. Napóra az épület D-i falán. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutatott. Falra szerelt kör alakú tábla volt 2 m-es átmérővel, óraszámozással. XX. század elejei lehetett. A házat 1980-ban robbantással elbontották. A bontás előtt a még hasznosítható anyagokat leszerelték és elvitték, így tettek a napórával is, mely ezután nyomtalanul eltűnt. Adatközlő: Piriti János, 1979. 1980
Nagykanizsa	Zrínyi Miklós u. 18. Zemplén Győző Általános Iskola. Udvarán áll az 1980-ban épült kupolás Canis Maior Bemutató Csillagvizsgáló. Napóra van az iskola udvarán, a csillagdától DNy-ra. Vilmos Mihály amatőrcsillagász már 1981-ben készített ide egy 8x10 m-es téglalap alakú betonlemezt, melyre hatalmas nappályamutató került (acélcsövekből a poláris árnyékvető és 3 ív, mely a napéjegyenlőségi, a nyári és a téli napfordulói nappályákat mutatta). Az eszköz idővel megrongálódott, 1990-ben a csöveket elbontották, csupán a töredezett betonmező maradt. Vilmos Mihály 1993-ban erre az alapra készítette el a napórát. Horizontális (analemmatikus). Árnyékvetője nincsen, hanem az észlelő személy maga veti az árnyékot a középső É-D irányú dátumskálára állva. Ebben furatok jelzik a hónapok kezdőnapjait, a megfelelő helyre kell állni, hogy a helyes időt jelezze árnyékunk. A számlap 4x7 m külméretű ellipszis. Óraszámozása: 4-12-20, változó közű, félórás beosztású, ipari ragasztóval rögzítve. Adatközlő: Piriti János, 1981. Irod.: FÖLD ÉS ÉG, 1982. 9. sz. 287. p. (képpel); VILMOS Mihály: !!!Élő napóra Nagykanizsán!!!. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1994. 1. sz. 17. p. megszűnhetett
Nagylóc	Rákóczi út 117. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Nagylózs	Arany János u.-Kossuth Lajos u. sarok. A község főtere. Napóra áll egy 1 m magas henger alakú kőfalazaton. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vaslemez körcikk alakzat 1 m sugárral. Óraszámozása: VII-XII-VI (NYISZ-t mutat) és VI-XII-V (KÖZEI-ben). Felirata: CADENS SOL NON OCCIDAT SUPER IRACUNDIAM VESTRAM. A 2 m külső méretű tartószerkezet vascsövekből hajlított. A napórát a Nagylózson született és Nizzában élő Németh Ágoston készítette 1985-ben. A napórára néz a község italboltja a Napóra Vendéglő (Arany János u. 4.). Adatközlő: Mizser Attila, 1985. Irod.: KUNTZ: A napórák szerelmese. = KISALFÖLD, 1985. nov. 20.
Nagymányok	Táncsics u. 7. R.k. Szent Mihály templom, 1781-ben épült barokk stílusban. Napóra a templom D-i falán. A XIX. században készülhetett. Az 1970-es években végzett felújításkor a vertikális napórát letatarozták. Csak árnyékvetőjének csonkja mutatta helyét, majd az 1990-es renováláskor az is eltűnt. Adatközlő: Klausz Ferenc, 1982. 1990
Nagymaros	Móricz Zsigmond u. 9. Családi ház. Napóra van a hátsókertben egy 2 m magas oszlopra szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap alumínium lemezekből álló félkörív 0,93 m átmérővel. Óraszámozása: VII-XII-XVIII, egyenközű. A KÖZEI-ről átállítható NYISZ-re és viszont. A napóra alatti egy eszköz mutatja délben a Nap deklinációját és egy görbén az időegyenletet. A napórát Bartha Lajos segítségével tervezte és készítette a tulajdonos Moór József 1992-ben. Adatközlő: Moór József, 1992.
Nagymaros	Móricz Zsigmond u. 9. Családi ház. Napóra van a hátsókertben egy 1,5 m magas oszlopon. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap szilofon-szerűen 24 darab rövidebb-hosszabb falap félkör alakban elhelyezve 0,58 m átmérővel. Minden elem fél órát jelent, egyébként óraszámozása nincs. Tervezte és készítette a tulajdonos Moór József 1992-ben. Adatközlő: Moór József, 1992.
Nagyoroszi	Szabadság tér 14. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben, az udvar közepén lett felállítva. Megrongálódott, balesetveszélyessé vált, ezért 1988-ban a napórát alapjaival együtt kiásták, így megszűnt. (Számlapját a szertárban tárolják 1993-ban). 1988
Nagyvarsány	Kossuth u. Ref. templom. Műemlék. Eredetileg 1463-ban épült gótikus, egyes részeiben reneszánsz stílusban. Részben átalakítva a XVIII. században, teljesen átépítve 1926-1929 között. Napóra került a négyzetes torony falára 10 m magasra az 1929-es átépítéskor. Vertikális, árnyékvetője vízszintes. A négyzet alakú mező díszítése, osztásai, sugarai napóra számlapra hasonlítottak, de az 1985-ös renováláskor ezt a mezőt lefestették. A falifülke díszes fakeretezése és az árnyékvető látható ma. Adatközlő: Várady József, 1984. 1985
Narda	Kossuth u. 96. R.k. Szent János templom. XI-XII. századi eredetű, valószínűleg 1250 körül épült, XIV-XV. századi felújítással, díszítéssel. A XVIII. században barokk stílusban átalakították. 1991-ben az OMF feltárta és helyreállította középkori részleteit. Bekarcolt középkori napóra van a kőből falazott, vakolt, kívül is színesen dekorált templomhajó D-i falán balra 2,4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője hiányzik, csak a lyuk helye látható. A számlap szabályos két koncentrikus kör, a belső 52 a külső 58 cm átmérőjű. A sugaras osztásvonalak a vízszintes vonal felett egy-egy, alatta nyolc-tíz szektort hoznak létre. A felület főleg a bal oldalon elég sérült. Annyi látható, hogy a szektorok nem egyenlők. Óraszámozása nincsen. A körök egyvonalban, az egyenes vonalak duplázva futnak. Az egész napóra szerkesztése, kivitele hasonlít a rudabányaira, így ennek kora is XIV. századi lehet. A XVIII. században barokk stílusúra alakították a templomot. Mindent befalaztak, kívül és belül mindent levakoltak, nyugati tornyot és bejáratot építettek, nagyobb barokk ablakokat nyitottak. Ekkor a bekarcolt napóra is a vakolatréteg alá került. A templomon 1991-ben az OMF nagyszabású műemléki felújítást végzett. A külső falakról lefejtették az összes barokk vakolatot. Akkor újra előkerült a bekarcolt középkori napóra. Nem feltűnő látvány, csak súroló napfényben veheti észre a figyelmes szemlélő. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1997.
Narda	Kossuth u. 96. R.k. Szent János templom. XI-XII. századi eredetű, valószínűleg 1250 körül épült, XIV-XV. századi felújítással, díszítéssel. A XVIII. században barokk stílusban átalakították. 1991-ben az OMF feltárta és helyreállította középkori részleteit. Barokk napóra a D-i falon középen 4 m magasban két ablak között. Vertikális. Árnyékvetője poláris. A számlap vakolatra festett arab számsor negyedkörívesen 1,2x1 m méretű téglalapban. Óraszámozása: 7-12-4, változó közű. A napóra a XVIII. században készült, a felületét a festésekkor kihagyták, de a számsort újrakészítették. 1991-ben az OMF falkutatást végzett, a barokk vakolatrétegeket lefejtette, ekkor a napóra nyomtalanul eltűnt. Csak régebbi fényképek és a község lakosságának emlékezete őrzi. Adatközlő: Tepliczky István, 1982. Irod.: LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 20. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 11. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 577. p.
Nemeske	Görösgal-puszta. A 6-os főút 238-as kilométerénél É-ra eső épület, az egykori Nádasy-kúria, mely 1890 körül épült. 1951 óta a Szigetvári Állami Gazdaság és Nádasy Elekné használja. Napóra van a D-i homlokzaton, az oromfal közepén 5 m magasan. Vertikális, árnyékvetője 10 fokkal hajlik le. A számlap vakolatra festett, 1,3 m átmérőjű körben van, de utólag lemeszelték. Kopott állapotú. Árnyékvetőjét az ott élők zászlótartónak vélik. A napóra készülhetett 1890 körül. Adatközlő: Zalezsák Tamás, 1983. megszűnt
Nemeskér	Fő u. Evangélikus templom. Műemlék. 1732-ben épült barokk stílusban Perlaki József lelkipásztorsága alatt. 1974-1977 között renoválták. Két napóra van a templom DNy-i sarkán, egyik a D-i, másik a Ny-i homlokzaton 6 m magasban. Vertikálisak, pólusra mutató árnyékvetőkkel. A számlapok vakolatra festett, 1,3 m-es négyzetek. A D-i napóra óraszámozása: VII-XII-III, a Ny-i XII-VIII, változó közűek. A napórák egyszerre készültek, feltehetően 1732-ben. A D-i napóra régebben is látható volt, így az időjárás nagyon rongálttá tette, 1995-re már alig ismerhetők fel számai. A Ny-i napórát sokáig vakolat takarta, annak 1975-ös leverésekor találta meg az OMF, így ez jobb állapotban van. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: POMOZI István: A nemeskéri evangélikus templom helyreállítása. = MŰEMLÉKVÉDELEM, 1980. 1. sz. 23-31. p. (képpel). nyomokban látszik
Nemesvámos	Balácapuszta
Nemti	Kossuth Lajos út 26. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1983-ban. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Nézsa	Szondi út 99. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben 1993-ra már eltűnt, nem található. 1993
Nógrád	Vasút sor 9. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra a földrajzi gyakorlókertben. Készült 1984-ben, 1993-ra már eléggé rossz állapotúvá vált. 1993
Nógrádsáp	Fő u. 45. Alsósápi r.k. harangtorony. Műemlék jellegű. 1837-ben épült klasszicista stílusban. Napóra van előcsarnokának D-i oromfalán. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, körív alakú, 0,8 m sugarú. Óraszámozása: VIII-XII-V, egyenközű. Felújításokkor megóvják, újrafestik. 1980-as felújításakor IX-XII-IV számsorúra csökkentették. 1997-ben ismét a VIII-XII-V a számsora. A sok átfestés miatt kora nehezen állapítható meg, de XIX. századi lehet. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: ÉLET ÉS TUDOMÁNY, 1980. szept. 21. (képpel). megszűnt
Nőtincs	Barátság út 31. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Idővel az iskolát és környezetét teljesen átépítették, a napóra eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Nyékládháza	Ref. templom. Épült 1792-1801 között. Napóra a templom D-i falán. Vertikális. A XIX. században készülhetett. Az 1980-as tatarozáskor lemeszelték, így a napóra eltűnt. Adatközlő: Mádai Attila, 1983. 1980
Nyíregyháza	Család u. 11. Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola, épült 1986-ban. Egy-egy napóra van az U-alakú iskola két végfalán. A DK-i falsíkon lévő: vertikális, árnyékvetője - nikkelezett acél - a pólusra mutató. A számlap vakolatra festett színes mezők, téglalap alakú 4,8 x 5,6 m külméretű. Óraszámozása: 6-12-14, változó közű, a számok a fal síkja elé rögzített eloxált alumíniumból vannak. A DNy-i falsíkon lévő másik napóra ugyanilyen anyagú és kivitelű, az óraszámozása: 12-20. Nemcsics Antal festőművész művei a napórák és 1986-ban, az épülettel egyidőben készültek. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1986. Irod.: MAGYAR NEMZET, 1986. jul. 15. 2. p.
Nyíregyháza	Sóstói u. Bessenyei György Tanárképző Főiskola. Napóra áll a parkban egy 1 m magas csiszolt svéd vörösgránit pilléren. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rozsdamentes acél anyagú félkör, 1,15 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-18, egyenközű, negyedórás sűrűségű. Bronz tartóvillával. Különállóan bronzba öntött időegyenlítési táblázat és ismertető. Tervezte Göőz Lajos főiskolai tanár, 1977-ben állították fel. Adatközlő: Göőz Lajos, 1981. Irod.: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Bp. 1978. 106., 113. p. (képekkel).; GÖŐZ Lajos: Napóra a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola parkjában. = FÖLD ÉS ÉG, 1979. 3. sz. 87. p. (címlapképpel).
Nyíregyháza	Család u. 11. Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola, épült 1986-ban. Egy-egy napóra van az U-alakú iskola két végfalán. A DK-i falsíkon lévő: vertikális, árnyékvetője - nikkelezett acél - a pólusra mutató. A számlap vakolatra festett színes mezők, téglalap alakú 4,8 x 5,6 m külméretű. Óraszámozása: 6-12-14, változó közű, a számok a fal síkja elé rögzített eloxált alumíniumból vannak. A DNy-i falsíkon lévő másik napóra ugyanilyen anyagú és kivitelű, az óraszámozása: 12-20. Nemcsics Antal festőművész művei a napórák és 1986-ban, az épülettel egyidőben készültek. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1986. Irod.: MAGYAR NEMZET, 1986. jul. 15. 2. p.
Orfű	Széchenyi tér 3. A Mecsekbános felé vezető elágazásnál, a Polgármesteri Hivatal és az ABC előtti közpark. Napóra van a park közepén, egy 1 m magas kőpilléren. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutató. A számlapja 0,56 m átmérőjű fémívekre helyezett bronzkorongok. 7-12-5 pontozások mint órajelölések, egyenközűen. Időegyenleti grafikonnal ellátva. Balázsy László amatőrcsillagász útmutatása szerint készítette Farkas László szobrászművész 1977-ben. Adatközlő: Zomboriné M. Gizella, 1981. Irod.: Csillagászati évkönyv 1979-re. Bp. 1978. 108. p. (képpel, de helytelen aláírással (!!!mecsekvárosi!!! napóraként).
Oroszi	R.k. templom. Épült 1757 körül, tornya 1821-ben. Napóra van a templom D-i falának bal oldalán 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 1,2 m átmérőjű kettős félkörív. Óraszámozása: 7-12-6, változó közű, félórás beosztású. Az eredeti napóra a XIX. század közepén készülhetett. Többször felújították. A templom renoválásakor a napóra mezejét mindig kihagyják. Adatközlő: Vértes Ernő, 1979.
Őrtilos	Rákóczi u. 9. Szent Flórián r.k. kápolna. Napóra van a D-i falon 4 m magasan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, negyedkör alakú, 1,2 m átmérőjű. Óraszámozása: VIII-XII-IV, változó közű, félórás osztású. A kápolna 1870 körül épült, a napóra is akkori lehet. Szépen felújított. Adatközlő: Mizser Attila, 1981.
Osli	Kálvária u. R.k. Nagyboldogasszony templom. Műemlék jellegű. Már 1390-ben volt itt középkori templom, amely elpusztult. Szentélye 1644-1690-ig, hajója 1747-1766-ig, tornya 1762-ben épült újra barokk stílusban. Napóra van a DNy-i fal jobb oldalán 8 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője ferde, de helytelenül K-re mutat. A számlap falra festett negyedkörív 1 m-es sugárral. Óraszámozása nincs, csak 5 óraosztása, negyedórás sűrűséggel. 1766-ban készülhetett ide egy pontos napóra, amelyet 1995 előtt teljesen átszerkesztettek. Adatközlő: Galambos Ferenc, 1985.
Ózd	Elek Imre Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. Napóra van a csillagdától ÉK-re a talajra állítva. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. Az 1 m-es fémköríves számlap kezdetben sárgaréz, később krómacélra cserélve. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, negyedórás beosztású. 1975-ben készítették a helyi amatőrcsillagászok. Adatközlő: Petrenkó Tibor, 1981.
Ózd	Elek Imre Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. Épült 1969-ben. Napóra van a csillagda D-i falán 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számozás 4 m átmérőjű félkör a téglafalra festve. Óraszámozása: 6-12-17, változó közű. Felirata: AD 1970 É 48° 13' K 20° 16' .Fémcsíkokkal jelezték III.21-i és IX.23-i valamint XII.22-i árnyékhosszakat. A napórát 1970-ben készítették a helyi amatőrcsillagászok. Adatközlő: Orosz Mihály, 1981.
Palotás	Szabadság út 26. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra a kertben. Készült 1982-ben, de akkor tévesen É helyett D-i irányba tájolták. 1993-ra a számlapját elvitték, további részei megtalálhatók.
Paloznak	Mandula u. Boda-Ponori Thewrewk nyaraló. Napóra van a tornácon egy pillér D-i oldalán 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 0,6 m-es négyzet alakú vakolatrészre festett. Óraszámozása: IX-XII-II, KÖZEI-ben és 10-12-15 NYISZ-ben. Felirata: A& G MF 1994. Tervezte Ponori Thewrewk Aurél, kivitelezte Boda György és Ponori Thewrewk Ajtony 1994-ben. Adatközlő: Bartha Lajos, 1994.
Paloznak	Mandula u. Boda-Ponori Thewrewk nyaraló. Napóra van az épület csaknem Ny-i falán 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett negyedkörív alakú sávban húzódik 1,5 m hosszan. Óraszámozása: XI-XII-VIII KÖZEI-ben és 12-21 NYISZ-ben., változó közű, félórás beosztású. Felirata középen: NON NUMERO NISI HORAS SERENAS. Jobbra AMF 1993. Tervezte és készítette Ponori Thewrewk Aurél 1993-ban. Adatközlő. Ponori Thewrewk Aurél, 1993.
Paloznak	Zrínyi utca 5.
Pannonhalma	Váraljai u. 1. Bencés főapátság temploma és kolostora. Műemlék. 996-1001 között megépült, azóta folyamatosan fennáll. Több átépítése, bővítése, felújítása volt. A mai kolostorudvar 1486-ban épült meg. 1699-ben csekély, 1734-ben nagyobb barokk átépítés után az 1880-as években Storno Ferenc próbálta középkori stílusúra visszaépíteni. Napóra a kolostor épületén a belső udvari D-i falon középen 7 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője csaknem vízszintes. A számlap vakolatra festett téglalap alakú valószínűleg 3,5x2,5 m méretű. Az emeleti ablaksor alsó szélétől csaknem a tetőzet ereszéig tart. Sárga alapon szürke keretezésű. Középen sugaras napkorong és barokkosan díszes szalagok. Jól látható az 1734-ben és 1767-ben rajzolt axonometrikus metszeteken, de egyéb részletek, vagy óraszámozás nem vehető ki. A XVIII. század elejei napóra még felismerhető egy 1865 körüli metszeten is. A napóra eltűnt amikor 1882-ben Storno Ferenc megkezdte a kolostor helyreállítását és ezen kolostorszárny emeletét elbontotta. Egy újabb napóra 1884-ben már egy kis toronyra került. Adatközlő: Mayer Farkas, 1985. Irod.: Eredeti színes metszetek: 1734-es; 1767-es (Zsoldos Xavér rajza); 1865 körüli (Mandausz János rajza) az apátság történeti kiállításán helyszínen kiállítva; MEZŐDI Ö. István - KERESZTÚRI Dezső: Pannonhalma. Bp. 1980. (123. képen); LÁSZLÓ Csaba: Kiegészítés Szent Márton monostorának középkori történetéhez. = ORSZÁGÉPÍTŐ, 1966. 1. sz. 26. p. (képpel).
Pannonhalma	Váraljai u. 1. Bencés főapátság temploma és kolostora. Műemlék. 996-1001 között megépült, azóta folyamatosan fennáll. Több átépítése, bővítése, felújítása volt. A mai kolostorudvar 1486-ban épült meg. 1699-ben csekély, 1734-ben nagyobb barokk átépítés után az 1880-as években Storno Ferenc próbálta középkori stílusúra visszaépíteni. Napóra van a kolostor udvarára nyíló D-i ajtó fölé Storno Ferenc által 1883-ban emelt kis négyzetes torony falán 5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett. Négyzet alakú 1,5 m külmérettel. Óraszámozása: 7-12-4, változó közű, félórás beosztású. A napórát tervezte és szerkesztette 1884-ben Palatin Gergely (1851-1927) fizikatanár. Díszes festménye lovait hajtó Hélioszt ábrázolta, felirat nélkül. Egyre kopottabban látszott 1961-ig. A napóra négyzetes mezőjét az OMF teljesen újrafestette 1962-ben. Színes szalagdíszítést kapott és feliratot: UNA VESTRUM ULTIMA MEA. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1979. Irod.: Palatin Gergely kéziratai, 1884. júl. 6.; SZŐNYI Ottó: Régi magyar templomok. Bp. (1934). 78. p. (képpel); Arrabona évkönyv. Győr, 1963. 122.,158.,161. p. (képpel); Magyar műemlékvédelem 1961-1962. Bp. 1966. 245-246. p.; LEVÁRDY Ferenc: Pannonhalma. Bp. 1968. (12. képen); ALAPFFY Attila: Pannonhalma. Bp. 1968. (12. képen); SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Tájékozódás a csillagos égen. Bp. 1979. 68. p. (képpel); BARTHA Lajos: A szentendrei napóráról. = DUNAKANYAR, 1979. 3. sz. 32. p. (képpel); MEZŐDI Ö. István - KERESZTÚRY Dezső: Pannonhalma. Bp. 1980. (27-28. képek); KESZTHELYI Sándor: Csillagászattörténeti gyűjtőmunka. = FÖLD ÉS ÉG, 1981. 5. sz. 157. p. (képpel); KERESZTÚRY Dezső: Híres magyar könyvtárak. Bp. 1983. 81. p. (képpel); VIGILIA, 1988. 1. sz. (címlapkép); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18-19. p. (képpel).
Pápa	Fő tér. R.k. plébániatemplom. Műemlék. 1774-1786-ig épült barokk stílusban Esterházy Károly megrendelésére. Tervezője és építője Fellner Jakab, az ő halála után Grossmann József volt. Napóra van a D-i falon balra 8 m magasan. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatba mélyített és festett. 1,6 m átmérőjű félkör alakú. Óraszámozása: V-XII-IV, változó közű, félórás. A pontosan szerkesztett napóra 1786-ban készülhetett, mert egy 1840 körüli metszeten már látszik. A templommal együtt többször renoválták, 1869-ben, 1934-ben, 1981-ben, mindig az eredetivel egyezően. Adatközlő: Kocsis Antal, 1979. Irod.: ANTALFFY Gyula: Reformkori magyar városrajzok. Bp. 1982. 141. p. (képpel); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18-19. p. (képpel).
Pásztó	Nagymező út 34. Gárdonyi Géza Körzeti Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra az előkertben. Készült 1982-ben. 1993-ban és 1997-ben még jó állapotban van. Ugyanitt további eszközök: nappályamutató, napmagasságmérő, sarkcsillagmutató.
Pásztó	Nagymező út 36. Dózsa György Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra a földrajzi gyakorlókertben. Készült 1982-ben, felállították 1984-ben. 1993-ban jó állapotban volt.
Pátka	Vak Bottyán tér
Pécs	Buzsáki Imre u. 22. Mecseki Szénbányák Újhegyi Üzemei. Napóra áll a portától 300 m-re, a főépülettől K-re az iparvágányok mellett. Ekvatoriális, árnyékvetője a pólusra mutató. A számlap fémöntvény, félkör alakú, 0,8 m átmérőjű. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű. Ny-i oldalán időegyenleti grafikon. K-i felén felirat: "MSZMP XII. 1980. KONGRESSZUS TISZTELETÉRE KÉSZÍTETTE BUZSÁKI I. SZOC. BR. JÓZSEF A. SZOC.BR.". Tervezte 1980-ban Balázsy László amatőrcsillagász, a kivitelezést Mészáros György művezető szervezte. Adatközlő: Kemenes Lászlóné, 1981. Irod.: VARGA József: Napóra a sziklakertben. = DUNÁNTÚLI NAPLÓ, 1980. jan. 28. 3. p. (képpel)
Pécs	Ifjúság útja 6. Janus Pannonius Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, B-jelű épülete, épült 1963-ban. Napóra van a D-i homlokzat közepén 8 m magasban. Vertikális, árnyékvetője vízszintes. A számlap vakolatba karcolt sgrafittó megoldású, szabálytalan alakú. Egyetlen XII-es óraszámozása van, csupán a delet mutatja, a többi ív és vonal csak díszítés. Kelle Sándor tervei szerint Soltra Elemér festőművész készítette 1963-ban. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: KOLTA János: Pécs. Bp. 1972. 108.p(képpel); ROMVÁRY Ferenc: Pécs szobrai. Pécs, 1982. 287-288. p. (képpel).
Pécs	Koksz u. 40. Családi ház. Napóra a D-i oromfalon. Vertikális, árnyékvetője vízszintes. A számlap vakolatra festett, félkör alakú, 1,5 m átmérőjű. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű. A napóra 1950 körül készülhetett, 1958 körül még jó állapotban volt. A házat 1975-ben tatarozták , a napóra akkor eltűnt, azóta az épületet is teljesen átépítették. Adatközlő: Gyimesi Lajos, 1981. 1975
Pécs	Dömörkapui út. Mecseki Kultúrpark (Vidámpark). Napóra áll a bejárattól 50 m-re. A kompozíció ekvatoriális napórát idéző. Beton anyagú, felfelé szélesedő két hatalmas kart mintázó szobor 3 m magas. Szimmetriatengelye pontosan É-D irányú. A D-i résen jut be a napfény és az É-i öblösödő felületre vetítődik. Itt 9 acélgolyó jelzi az idő osztását, egyébként óraszámozása nincsen. Farkas László szobrászművész készítette 1974-ben. Adatközlő: Piriti János, 1981. Irod.: Napóra a Mecseken. = DUNÁNTÚLI NAPLÓ, 1974. nov. 30. 2. p. (képpel); KURUCZ Gyula: Meseország a Mecseken. = FÜLES, 1981. 33. sz. 32. p. (képpel) ; ROMVÁRY Ferenc: Pécs szobrai. Pécs, 1982. 97. p. ( képpel)
Pécs	Keszüi u. 60. Családi ház. Napóra van a háztól K-re a kertben 1,5 m magas oszlopon. Vertikális, árnyékvetője ferde. Számlapja téglalap alakú táblára festett körív 0,8 m hosszan. Óraszámozása: 8-12-4, egyenközű. Kissé kopott. Készítették 1980 körül. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1989.
Pécs	Radnics utca 9. Pécsi Művészeti Szakközépiskola udvarán
Pécs	Munkácsy Mihály u. 2. Az 1727-ben épült irgalmasrendi templomhoz 1853-ban épített DK-i kolostorszárny. Ma az egyházi tulajdonban a II. számú Belgyógyászati Klinika működik. Napóra van az udvar felé eső DK-i falon 7 m magasban. Vertikális, árnyékvetője 10 fokkal hajlik lefelé. A számlap vakolatra festett, félköríves, 2 m átmérőjű. Óraszámozása: VII-XII-II, változó közű, félórás osztású. Építkezések és felújítások 1873-ban, 1886-ban és 1891-ben is folytak a környezetében, a napóra akkoriban készülhetett. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.
Pécs	Zsolnay Vilmos u. 44. Kassai József kőfaragó telephelye. Napóra van az iroda D-i falán 3 m magasban. Vertikális, árnyékvetője ferde. A számlap falra szerelt fatábla, téglalap alakú 0,6 x 0,4 m méretű. Óraszámozása: 9-12-3, változó közű. Kissé kopott. A napóra 1975 körül készült. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1986. Zsolnay Vilmos u. 42.
Pécs	Pázmány Péter u. 4. Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet. Az udvar közepén napóra van alacsony kőépítményen. Horizontális ,háromszög alakú fémlemez árnyékvetője pólusra mutat. A számlap kőlapra karcolt, festett, hatszög alakú, 0,4 m átmérőjű. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, Készült 1960 körül. Adatközlő: Dalos Endre, 1981.
Pilismarót	Ady Endre u. 24. Nyaraló. Napóra van a D-i falon 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 0,7x0,5 m-es téglalap alakú kőlapra vésett. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű. Felirat felül: CSAK A NAPOS ÓRÁKAT SZÁMLÁLOM, alul: A NAP MEGY, GYÓGYÍT, ELOSZTJA A NAPOT! A napórát 1981-ben készítette a tulajdonos Pastinszky István professzor. Adatközlő: Pastinszky István, 1982.
Pomáz	József Attila utca 30.
Pusztavacs	Jeltorony. Magyarország geometriai középpontján(-19° 30', +47° 11' ) építették a község ÉNy-i határában. Két napóra van a jeltoronytól D-re nyolcszögű kőtömbökre építve. Horizontálisak. Árnyékvetőjük nincs, azt az időt leolvasó személynek kell magával hozni (léc vagy zsinór) és a középponthoz tartani. A számlap bronz anyagú, 249 fokos körcikk alakú, 0,92 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-18, félórás sűrűséggel. Feltüntetve a 12 hónap, mert ezt figyelembe kell venni az idő leolvasásakor. Ismertető táblák kis bronzkörökben. A két napóra egyforma kivitelű, a K-i a helyi időt, a Ny-i a zónaidőt mutatja. A napórákat 1979-ben Gáti Gábor szobrászművész tervezte és készítette. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1979. Irod.: FÖLD ÉS ÉG, 1979. 4. sz. 119. p.; MŰVÉSZET, 1980. 8. sz. 47.p; TÉRKÉPÉSZ, 1982. 4. sz. 11. p. (képekkel); KOVÁCS Gergelyné: Alföld. Bp. 1983. Panoráma. 68. p.; HÉTFŐI HÍREK, 1984. júl. 30. (képpel); ÚJ TÜKÖR, 1987. aug. 16. 10. p. (képpel); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p. (képpel).
Pusztavacs	Jeltorony. Magyarország geometriai középpontján(-19° 30', +47° 11' ) építették a község ÉNy-i határában. Két napóra van a jeltoronytól D-re nyolcszögű kőtömbökre építve. Horizontálisak. Árnyékvetőjük nincs, azt az időt leolvasó személynek kell magával hozni (léc vagy zsinór) és a középponthoz tartani. A számlap bronz anyagú, 249 fokos körcikk alakú, 0,92 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-18, félórás sűrűséggel. Feltüntetve a 12 hónap, mert ezt figyelembe kell venni az idő leolvasásakor. Ismertető táblák kis bronzkörökben. A két napóra egyforma kivitelű, a K-i a helyi időt, a Ny-i a zónaidőt mutatja. A napórákat 1979-ben Gáti Gábor szobrászművész tervezte és készítette. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1979. Irod.: FÖLD ÉS ÉG, 1979. 4. sz. 119. p.; MŰVÉSZET, 1980. 8. sz. 47.p; TÉRKÉPÉSZ, 1982. 4. sz. 11. p. (képekkel); KOVÁCS Gergelyné: Alföld. Bp. 1983. Panoráma. 68. p.; HÉTFŐI HÍREK, 1984. júl. 30. (képpel); ÚJ TÜKÖR, 1987. aug. 16. 10. p. (képpel); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p. (képpel).
Pusztavám	Kossuth u. 127. Evangélikus templom. Műemlék jellegű. Késő barokk stílusban épült 1785-ben. Napóra van a DK-i falon egy falmélyedésben. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra karcolt, negyedkör alakú, 1 m sugarú. Óraszámozása: 10-12-5, változó közű, félórás osztású. A napóra az 1890-es években készülhetett. Adatközlő: Mizser Attila, 1966.
Rábahídvég	Bertha György utca
Rábahídvég	Bertha György utca
Ráckeve	Viola u. 1. Görögkeleti Szerb templom a Boldogasszony tiszteletére. Műemlék. Késő gótikus stílusban építették 1487-ben, az al-dunai Kevéről idevándorló szerbek. 1517-ben mellékkápolnákkal bővítették. Többször felújították. Napóra van a templomon, a hajó és a félköríves szentély találkozásánál lévő gótikus támpillér D-i falán 2,5 m magasságban. Vertikális. Eredeti árnyékvetője a falra merőleges lehetett, utólagos pótlása 15 fokkal hajlik le a vízszintestől. A számlap eredetileg kőre karcolt lehetett, későbbi vakolások után újrafestve 8 darab fekete óravonallal 25 cm hosszan, változó közűen 112 fokos szögtartományt kitöltve. Nem övezi keret vagy a középkori napórákra jellemző körív. Óraszámozása a cirill (ószerb) ábécé betűivel, melyek 8-12-3 órának felelnek meg. Az utólagos restaurálások durván, szabálytalanul behúzott óravonalakat eredményeztek. A napóra a templom 1487-es megépítése és a mellékkápolnák 1517-es elkészülte között létesült, legvalószínűbb hogy a XV. század legvégén készült. A legészakibb a középkori bizánci stílusú egyházi napórák közül. A templom 1771-es felújítása és a különálló toronyba 1776-ban mechanikus óra készítése lehetett az oka a középkori napóra levakolásának. A vakolat alól elő-előtűnő napórát később újrarajzolták, lemeszelték és legkésőbb 1991-1992-ben újrafestették. Adatközlő: Bartha Lajos, 1994. Irod.: BARTHA Lajos - HOLLÓ Szilvia: Középkori eredetű napóra Ráckevén. = METEOR, 1995. 1. sz. 45-48. p. (képpel); BUKA Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon. = TECHNIKATÖRTÉNETI SZEMLE, 1994-95. Bp. 1995. 112.p.
Rajka	Széchenyi u. R.k. templom. Műemlék. Az eredetileg XIII. századi templomot a XIV. században gótikus és a XVIII. században barokk stílusban bővítik. Napóra van a D-i fal bal oldalán 6 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett félköríves sáv 2 m átmérővel. A talán 1890 körüli napórát többször felújították. Az 1970-es években óraosztásai voltak csak, változó közűen félórás sűrűséggel, számozás nélkül. 1990 körüli újrafestésekor óraszámozása VIII-XII-IV lett és NYISZ-t mutató. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.
Répáshuta	Bükki Csillagda
Rétság	Iskola tér. 2. számú Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Idővel a sportpályaépítés és parkrendezés során a napóra eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Rimóc	Szécsényi út 2. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1984-ben. A K-i előkertben nyert elhelyezést. Idővel megrongálták, 1997-re már csak a tartó háromláb mutatja helyét. 1997
Romhány	Batthyány u. 12. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1983-ban. Utóbb az iskola a Köztársaság tér 1 alá új helyre költözött, itt Öregek Napközi Otthona működik. A napóra eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Rudabánya	Temető u. Ref. templom. Műemlék. Az egykor virágzó középkori bányaváros XIII. századi eredetű és Szent Miklós tiszteletére épült templomát a XIV-XV. században nagyméretű, háromhajós gótikus csarnoktemplommá építették át. A XVI. századi török pusztítások romba döntötték. 1664-1665-ben nyerte mai alakját, csak a leginkább megmaradt Ny-i részét építették fel újra templommá, a középkori templom többi része csak alapfalakban ismerhető fel. A későbbi felújítások ( 1778, 1927-1930, 1973-1975, 1980 ) lényegesen nem változtattak külsején. Napóra van a templom D-i sarkán a támpillér DK-re néző oldalán 2 m magasban a templom legrégebbi, a XIV. század közepe óta változatlanul álló részén. Vertikális. Eredeti árnyékvetője hiányzik, közepébe többször helyeztek újabb vaspálcát, de mindannyiszor letörték, kivették. A számlap kövekre karcolt. Két koncentrikus kör látható, a belső 0,26 a külső 0,4 m-es. Óraszámozása nincs, de sugárirányban 12 körcikkre osztott, ebből 8 szektor a vízszintes vonal alá esik. Az osztások egyenközűek, átlagosan 22,5 fokosak, az egész napóra szimmetrikus képű. A belső kör egyetlen kőtömbön van, valószínűleg még a beépítés előtt rávésték. A külső kör több kőtömbön halad keresztül, nyilvánvalóan csak az építkezés után karcolhatták rá. A számlapot utólag átalakították, de a legrégebbi részei részben felismerhetők, ezek kettős, egymástól 6 mm-re futó párhuzamosok, finoman vésett karcolások 1 mm mélyen.char(13)A napórát több évszázadig jótékony vakolatréteg fedte. Az 1927-1930-as felújításkor a külső vakolat alatt került elő az alig észrevehető, idő koptatta, finom karcolat. A Műemlékek Országos Bizottsága restaurálta a napórát. A külső kört változatlanul hagyták, de a belső körben a napórát újra készítették. A kört levakolták, a 6 mm-es közöket körben és sugárirányban kimélyítették, habarccsal töltötték ki. Utóbb az egész falrészt, így a napórát is lemeszelték. Idővel a meszelés is, a vakolat is lehámlott. 1990-re újra láthatóvá vált az eredeti kőbe karcolt napóra. A napóra mérete, szerkesztése, kialakítása tipikusan középkori, beosztása ekléziasztikus, azaz az imaidőket és az azokat megfelező időt jelzi. Valószínűleg a gótikus támpillérrel egy időben a XIV. század végén készülhetett. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: KARLOVITS Károly: Az időmérés története. Bp. 1984. Országos Műszaki Múzeum - Iparművészeti Múzeum. 6., 15. p.; BARTHA Lajos - BUKA Adrienne: A rudabányai műemlék templom középkori napórája. = RUDABÁNYA, 1990. 1. sz. 7-12. p. (rajzzal); BUKA, Adrienne - BARTHA, Lajos: A medieval scratch dial on the gothic church at Rudabánya. = THE BRITISH SUNDIAL SOCIETY BULLETIN, Vol. 2. 1990. No.1. 6-7. p. (rajzzal); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18. p.; BUKA Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon. = TECHNIKATÖRTÉNETI SZEMLE, XXI. 1994-95. Bp. 1995. 110-112. p. (rajzzal).
Sajószentpéter	Béke tér 13. Ref. templom. Műemlék. A XIV. században épült gótikus stílusban, kiegészítve és átépítve a XVII-XVIII. században. Középkori erődfallal körülvéve. Napóra van a támpillérekkel erősített négyzetes torony D-i falán 10 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. Számlapját lemeszelték, így csak valószínűsíthető a napóra XVIII. századi kora. Adatközlő: Hoffmann János, 1992. nem látszik
Salgótarján	Forgách Antal út 1. Dornyay Béla Általános iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Az épülettől DNy-ra a kertben került elhelyezésre. 1997-ben a napóra számlapja hiányzik.
Salgótarján	Somoskőújfalu. Semmelweis út 2. Arany János Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1984-ben. Idővel a napóra eltűnt, feltehetően az új tornatermi szárny építésekor, 1997-ben már nem található. 1997
Salgótarján	Rákóczi út 27. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1984-ben. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Salgótarján	Zagyvaróna. Zagyva út 9. Szalvai Mihály Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1983-ban. Idővel eltűnt a napóra, 1997-ben már nem található sem a régi, sem az új iskola területén. 1997
Salgótarján	Beszterce lakótelep. Általános Iskola és Szakiskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1983-ban. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Salgótarján	Zagyvapálfalva. Budapesti út 66. Arany János Általános Iskola és Szakiskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Idővel az iskola új szárnyainak építésekor a napóra eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Salgótarján	Mártírok útja 3. Kodály Zoltán Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1984-ben. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Salgótarján	Baglyasalja. Petőfi Sándor út 85. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1984-ben. Az iskolától K-re, külön bekerített földrajzi gyakorlókertben nyert elhelyezést a napóra. 1997-ben is jó állapotú. Ugyanitt további eszközök: nappályamutató, napmagasságmérő, sarkcsillagmutató, szélzászló, meteorológiai házikó.
Salgótarján	József Attila út 2. Gagarin Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1984-ben, idővel megrongálódott és 1985-1986-ban teljesen eltűnt, 1993-ban már nem található. 1993
Salgótarján	Acélgyári út 24. Petőfi Sándor Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1983-ban. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Salomvár	Fő u. R.k. Szent János templom. Műemlék jellegű. XIII-XIV. századi eredetű, romos állapotából 1771-ben barokk stílusban építették újra. Napóra van a D-i homlokzat bal oldalán 5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 1,4x0,8 m-es téglalap. Óraszámozása: VII-XII-V, változó közű. A napóra az 1771-es barokk újjáépítéssel és kváderes homlokzatfestéssel egyidős. A fal későbbi újravakolásaikor (legutóbb 1969-ben) helyét kihagyták, ezért bemélyedtebb a felülete. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: VALTER Ilona: Románkori templomok kutatása Zala megyében. = MŰEMLÉKVÉDELEM, 1976. 2. sz. 83. p. (képpel); VALTER Ilona: A Salamonvári család és a salomvári római katolikus templom = Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Bp. 1993. 71, 78. p. (képpel).
Sárospatak	Rákóczi u. 1. Ref. kollégium. Műemlék. 1531-ben alapították, fénykorát a XVI-XVII. században élte. Később az elavult régi épületszárnyakat elbontották, újabbakat építettek. Mai képét 1806-ban nyerte. Napóra a "Paradicsom-sor" D-i falán. Ezt Szombathi János( 1749-1823) a kollégiumnak 1782-től professzora említi és közli is 1809-ben a régi napóra festett feliratát: HeV qVantM properant PhoebI ChronI DosqVe pVeLLae! EXqVIrVnt fiXas res properare tVas. Az épület 1758-1759-ben épült. A napóra 1763-ban készült, mert a felirat más színnel kiemelt - római számként is értelmezhető- 18 betűje ezt az évszámot adja ki. Az épületet 1875-ben bontották el, így a vertikális napóra is eltűnt.char(13)Említik még, hogy itt egy másik XVIII. századi épületen egy másik napóra volt. Ennek csak a felirata maradt ránk: Hora rVIt, Menses fVgIVnt, annIqVe reCeDVnt ; AtqVe Ita sVnt ab Iis seCVLa nata tribVs. Ennek a szövegnek kiemelt 20 betűje római számként értelmezve 1801-et ad, ez a vertikális napóra készítési éve. Ez is eltűnt a XIX. század végén. Ma már egyik napóra sem lelhető fel. Adatközlő: Bartha Lajos, 1984. Irod.: ROMÁN János: A sárospataki kollégium. Bp. 1956. 5., 19. p.; A sárospataki Református Kollégium. Bp. 1981. 276. p.; SZELÉNYI Károly: Tokaj és vidéke. Bp. 1981. 1. p. megszűnt
Sárvár	Csónakázó tó. A várostól DK-i szélén 1972-1973-ban alakították ki. Napóra áll a tóparttól Ny-ra a fűben egy 0,6 m magas betonpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap és a tartóabroncsok köre acélból készült 1 m átmérővel. Óraszámozása vagy nem is készült, vagy idővel lekopott, esetleg ez csak egy napórát jelképező szobor-kompozíció. A masszív térplasztika 1977 körül készült. Adatközlő: Holl András, 1979. Irod.: LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 20. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 12. p.
Sárvár	Rákóczi út 1. Thermal Hotel. Napóra áll az autóparkoló melletti lapburkolaton, a főútról jól láthatóan. Horizontális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap mészkőhengere 2 m átmérőjű és 0,5 m magas. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű. KÖZEI-t mutat. Árnyékvetője ferdén lefelé fordított törökkori lándzsa, amit Nádasdy Ferencet a híres törökverő hőst (1555-1604) azaz a "Fekete Bég"-et ábrázoló bronzalak tart jobb kezében. Felirata: NÁDASDY FERENC A FEKETE BÉG. KÉSZÍTETTE A DANUBIUS VÁLLALAT MEGBÍZÁSÁBÓL A VÁROSI SZÉPÍTŐ EGYESÜLET TÁMOGATÁSÁVAL 1985 ÉVBEN KÖRÖSSÉNYI T. A napórát tervezte Urbán László könyvtárigazgató. A művészi kompozíciót Körössényi Tamás szobrászművész készítette, 1985-ben. Adatközlő: Gyimesi Lajos, 1985. Irod.: DUNÁNTULI NAPLÓ, 1985.júl.12. 4. p.; NÉPSZABADSÁG, 1985.szept.2. 7.p; ÚJ TÜKÖR, 1985.szept.12.; VASÁRNAPI HÍREK, 1985.szept.15. (képpel); SOMOGYI NÉPLAP, 1985.szept.24. (képpel); TURISTA MAGAZIN, 1985. 11. sz. 5. p. (képpel); MAGYAR NEMZET, 1985.dec.7. 9. p.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p.; LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 20. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 12., 23. p. (képpel); VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 578. p. (képpel).
Sásd	Szabadság u. 27. Általános Iskola régi épülete. Napóra volt az 1970-es évek elején a D-i oromfalon 5 m magasban. Vertikális, árnyékvetője vízszintes, XX. századi készítésű. Számlapja félkörívesen festett. Egy későbbi tatarozáskor nyomtalanul eltűnt. Adatközlő: Hoffmann János, 1982. megszűnt
Segesd	Alsósegesd. József Attila u. R.k. volt ferences kegytemplom és kolostor. Műemlék jellegű. Középkori alapokon épült barokk stílusban a XVIII. században Kettős napóra volt a kolostor udvarán. Egy pólusra mutató közös pálca vetett árnyékot a falon lévő vertikális és a földön elhelyezkedő horizontális számlapra. A feltehetően XIX. századi napóra az 1920-as évekre leromlott állapotú lett. Az 1944-1945-ös bombázások és harcok idején az egész épület súlyosan megsérült, A napórát is bombatalálat érte, eltűnt. A romos épület 1946-1948 közötti újjáépítésekor sem épült újra meg. A kolostor 1950-től szociális otthon. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1982. 1945
Siklós	Máriagyűd. Vujicsics u. 66. R.k. volt ferences kegytemplom. Műemlék. Az itt álló középkori templom barokk átépítése 1736-1742 között történt Batthyány Ádámné támogatásával. Napóra van a szentély D-i falán 7 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, téglalap alakú, 3x2,5 m méretű. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű. Felirata: ARS LONGA-VITA BREVIS. Díszített barokk napóra: stilizált napkorong, sugarakkal, szalagdarabokkal. A napóra eredetileg készülhetett 1742-ben, többször felújították. Az 1974-es alkalommal a festő a VIII-as óraszámot kihagyta.char(13)1993-ban a pontosan tájolt árnyékvető változatlanul hagyásával a régi számlapra újabb napórát festett Kiss Lajos siklósi restaurátor Pavlekovics Ferenc plébános megrendelésére. Az újabb festett számlap kör alakú, 3 m átmérőjű. Óraszámozása: VII-XII-VI, változó közű. Felirata: PAX ET BONUM. Díszítése sugaras napkorong és a ferences rend jelvénye. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1978.
Siófok	Akácfa utca 2/C Napóra Appartmant
Siófok	Váradi A. tér. Vasútállomás. Napóra van az állomás főbejáratától 15 m-re a park és sétány határán egy 0,5 m-es kiemelkedésen. Csaknem horizontális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 0,7 x 1,3 m-es csiszolt, fényezett márványlap, 15 fokot lejt É felé. Óraszámozása kívül: 6-12-6, belül: 5-12-9, negyedórás osztású. Felirata: A NAPÓRA A VALÓDI HELYI IDŐT, A KÜLSŐ A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS SZERINTI HELYI IDŐT, A BELSŐ SKÁLÁN MUTATJA A ZÓNAIDŐT AZ IDŐEGYENLET SEGÍTSÉGÉVEL SZÁMÍTHATÓ KI. Alatta időegyenleti grafikon. A napóra 1995-ben készült. Adatközlő: Ill Márton, 1996.
Siófok	Balatonszéplak. Zsigmond u. 6. Nyaraló. Napóra van a D-i falon 2,5 m magasban. Vertikális, árnyékvetője 15 fokot hajlik le. A számlap vakolatra szerelt 0,7 m-es kör. Óraszámozása: 7-12-6, egyenközű. Készült 1971 körül. Adatközlő: Róka László, 1981.
Siófok	Petőfi sétány. Fizető strand. Napóra kompozíció van a park K-i részén. 2 m magas, műkő anyagú. Ekvatoriális. Árnyékvetőjének éle 60 fokot zár be a vízszintessel. A számlap nagyjából félkörív 3 m átmérővel. Óraszámozása: IX-XII-V, egyenközű. Bartha Lajos szobrászművész készítette 1963 körül. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: ZÁKONYI Ferenc: Balaton. 1973. Panoráma 33. p. (képpel); SÁGI Károly - ZÁKONYI Ferenc: Balaton. 1974. Panoráma 359. p. (képpel).
Siófok	Somogyi út 18. Játszótér. Napóra van faragott játékok között a parkban a tanuszodától K-re. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. Íves számlapja 1,6 m hosszú. Óraszámozása: 7-12-4 KÖZEI és 8-12-6 NYISZ. Teljes egészében fából van, készült 1990 körül. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1995.
Siófok	Balatonszéplak. Babits Mihály u. 42. Nyaraló. Napóra van a D-i falon 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra szerelt 0,5 m-es kör alakú tábla. Óraszámozása nem világos: az egyenközű kilenc pont mellett elszórtan római számok. Felirata: TEMPUS. A napóra 1971 körül készült. Adatközlő: Róka László: 1979.
Siófok	Balatonszéplak. Erkel Ferenc u. 12. MÁVTI családi üdülő. Napóra van a D-i falon 3 m magasban. Vertikális, árnyékvetője vízszintes. A számlap vakolatra festett, 1 m sugarú negyedkör alakú. Halványra kopott óravonalak és számozása: VIII-XII-IV, egyenközű. 1975 körül készült. Adatközlő: Mizser Attila, 1987. nem látszik
Sitke	Kissitke. József Attila u. 1. Kastélyfogadó. Műemlék jellegű. Középkori előzményeken 1730-ban épült barokk stílusban, 1851-ben romantikus átalakítással. Volt Felsőbüki Nagy-kastély. 1982-ben vette meg Kovács Ferenc, 1983-1984-ben a felújítás során tárták fel régi részleteit. Napóra számlapra bukkantak az 1983-ban történt felújítás során az épület É-i folyosójának padlójában. A vésett napóra számlap egy 30 cm-es négyzet, de a lap egy részét még fal és vakolat takarja, pontos adatai csak a gondos kibontást követően adhatók meg. Horizontális kerti napóra volt. Árnyékvetője poláris, ma csak a pálca és a kitámasztó lyukai láthatók. Óraszámozása: V-XII-IIII, változó közű, negyedórás osztású. A kastélykert napórája XVIII. század közepi lehet, de hogy mikor és miért tették a folyosó padlójába, félig befalazva (szerencsére lapjával felfelé) azt kutatni kellene. A befalazott napórát 1997-ben Vértes Ernő kiszabadította. Anyaga 3 cm vastag kelheilmi mészkőlap. Szombathelyre szállították és a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület gyűjteményébe került. Adatközlő: Vértes Ernő, 1996. Irod.: Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráihoz. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1996. 3-4. sz. 16. p. (képpel). múzeumi műtárgy
Solt	Kecskeméti út. Az 52-es főút É-i oldalán álló a Park Motel, az AGRIKON SOLT RT (előzőleg MEZŐGÉP) szállóépülete. Napóra van a D-i oromfalon 5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője ferde. A számlap vakolatra festett, 1,2 m átmérőjű kör alakú. Óraszámozása: VIII-XII-IV, változó közű, negyedórás osztású. Készült az épülettel egy időben 1930 körül. Felújítva 1981-ben és 1992-1993-ban. Adatközlő: Mizser Attila, 1980
Solymár	Vasút u. 60. Család ház. Napóra a gazdasági épületrész D-i falából a tető fölé nyúló timpanonban 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője egy sugaras vörösréz negyed-napkorongból nyúlik ki polárisan. A számlap a 3,2 m alapú és 1,1 m magas háromszög pereme. Bronz óraszámozás: VI-XII-VII, változó közű, KÖZEI-t mutató. Tervezte és készítette Marton Géza 1996-ban. Adatközlő: Marton Géza, 1997.
Sopron	Pozsonyi út. R.k. Szent Mihály plébániatemplom. Műemlék. Már a XI. században kisebb templom állt itt, de a nagyméretű, háromhajós későromán-koragót stílusú épületet az 1241-es tatárjárás pusztításai után, feltehetően 1250 körül kezdték el építeni. 1276-ra készült el teljesen. Az 1728-as tűzvészt követően barokk stílusban újjáépítették. 1859-1866 között Storno Ferenc restaurálja és visszaadja eredeti középkori képét. Az 1980-as évektől a műemléket az OMF folyamatosan renoválja. Barokk napóra a keresztház déli oromfalának tengelyében 16 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutató. Alatta téglalap alakú mezőben volt a festett számlap. Óraszámozásai kis elliptikus mezőkben helyezkedtek el. Ez a napóra a XVIII. században készült. A számlapot 1970 körül levakolták, csak az árnyékvető és tartórúdja maradt. 1985 körül azt is leszerelték és így ez a napóra nyomtalanul eltűnt. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: CSATKAI Endre: Sopron. Bp. 1954. (98. kép); CSATKAI Endre: Sopron. Bp. 1971. (124. kép); BAKÓ Zsuzsanna Ildikó: Gerecze Péter fényképhagyatéka. Bp. 1993. (410., 428. képek 1904-ből). 1985
Sopron	Pozsonyi út. R.k. Szent Mihály plébániatemplom. Műemlék. Már a XI. században kisebb templom állt itt, de a nagyméretű, háromhajós későromán-koragót stílusú épületet az 1241-es tatárjárás pusztításai után, feltehetően 1250 körül kezdték el építeni. 1276-ra készült el teljesen. Lényegében ezt a templomot látjuk változatlan formájában ma is. A vallásháborúkat követően 1674-től ismét a római katolikusoké lett. Az 1728-as tűzvészt követően barokk stílusban újjáépítették. 1859-1866 között Storno Ferenc restaurálja és visszaadja eredeti középkori képét. Az 1980-as évektől a műemléket az OMF Soproni Kirendeltsége folyamatosan renoválja. Egy kőbe vésett középkori napóra került elő a templom déli falának bal oldalán 7 m magasban egy kisméretű gótikus ablak alatt. 1992-ben a kutatást végzők lefejtették a vakolatot és előtűnt az eredeti középkori kőfalon a napóra. Egy nagyméretű ablakot jelezve visszavakolták, de a napóra felületét kifli alakban szabadon hagyták. A vertikális napóra kőbe karcolt, vagy inkább vésett, mert a vonalak 7-8 mm szélesek és elég mélyek. A szerkesztés szabályos, a vonalak egyenesek, csak néhol ugrott meg a szerszám a kő egyenetlenségén. Egy központba tartó 7 egyenes vonal jelzi az időosztásokat, a függőleges vonaltól balra 2, jobbra 4 vonal van, azaz az egész nem szimmetrikus. A vonalakat két láthatatlan félkör határolja. A belső 32, a külső 72 cm átmérőjű. Mindez egyetlen kőtömbön helyezkedik el. Valószínűleg a XIII. század végén készült. Egymástól 5,4 m-re lévő két gótikus támpillér közé kerül középre, azaz kapott napfényt a nap nagy részében. 1480 után nem készülhetett, mivel akkor egy utólagos orgonakarzatot kezdtek építeni a templom nyugati részén az épületben. Az 1489-re elkészült karzatra feljutáshoz egy kis külső lépcsőházat építettek a napórától nyugatra. A napóra épphogy megmaradt, mert közepétől 63, szélétől 27 cm-re húzódott az építmény, de ettől kezdve napfény alig érte, délután teljesen árnyékba került. A funkcióját vesztett időmérőt a legközelebbi renováláskor levakolták és ezalatt pihent 1992-es napfényre kerüléséig. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1995. Irod.: HENSZLMANN Imre: Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei. II. Bp. 1880. 30-43. p.;
Sopron	Balfi utca 1-3.
Sopron	Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Erdészeti- és Faipari Egyetem. F-épület. Két napóra van a D-i falon 6 m magasan. A felső napóra vertikális, pólusra mutató árnyékvetővel. A számlap vakolatra festett 1 m sugarú negyedkörcikk alakú. Óraszámozása: 9-12-17, változó közű, félórás beosztású. KÖZEI-t mutat. Az alatta lévő napóra mindenben azonos kivitelű. A nyári magas napállásnál az eresz miatt a felső, a téli alacsony napállásnál az arborétum fái miatt az alsó napórára nem jut fény, ezért volt két napórára szükség. Készítették a Matematika Tanszék oktatói 1980 körül. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1983.
Sopron	Fő tér 7. Lackner- vagy Tábornok-ház. Műemlék. Középkori eredetű lakóház, már a XV. században háromszintes. Lackner Kristóf (1571-1631) tudós polgármester háza, melyet végrendeletében a városra hagyott. Sopron 1676. nov. 28-án csaknem teljesen leégett. A számadáskönyv írja: " Az újjáépítésben részt vett Paggen Wolfgang, az említett Paggen fia. Ő festi az 1677-ben felépített Zöld torony óralapjait, napórát a városi Lackner-házra és mellesleg 30 zsákot ellát a város címerével" Eszerint az újjáépített Lackner-ház falára egy vertikális napórát festettek 1677-ben. A szép főteret övező épületek közül ez a lakóház központi helyet foglal el. Tér felöli homlokzata éppen D-i irányba néz. Természetesen az ismert és drága festő erre a főhomlokzatra festette a díszes napórát, melyet a város polgárai használhatták időmérésre.char(13)Később ebbe a lakóházba szállásolták be a katonai parancsnokokat, így lett Tábornok-ház a neve. Mai képét az 1716-os nagy átépítéskor nyerte, de akkor a falra festett napóra eltűnt. Az 1973-1978-as OMF restaurálás alatt sem került elő semmi nyoma. Adatközlő: Kenderesi Alajos, 1981. Irod.: GAMAUF, Teophil: Denkwürdig keiten der Stadt Ödenburg (Számadáskönyv, XVIII, OSZK Kézirattár); Magyarország műemléki topográfiája. II. Győr-Sopron megye műemlékei. I. Sopron és környéke műemlékei. Bp. 1956. 133. p. 1716
Sopron	Sopronbánfalva. Erdei malomköz 10. Kárpáti-féle malom. Műemlék. XVII. századi alapokon barokk stílusban épült XVIII. században. Napórát vélhetünk a K-i oromfalon 5 m magasban. Vertikális. Egyik árnyékvetője vízszintesen Ny-ra néz, másik a falhoz simulva ferdén D-re mutat. Középen vakolatra festve három koncentrikus kör 0,8 m-es külső átmérővel. Óraszámozása nincs. Két szélén a 12 állatövi csillagkép figurális ábrázolása. A különös kompozíció csak egy napórát utánzó csillagászati épületdísz. Készült 1970 körül. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1983. nem látszik
Sopron	Balf. Wischinszky köz. Gyógyfürdő. Balf gyógyvizeit már a rómaiak ismerték. Sopron polgárai a középkortól használták fürdésre, 1342-ben a falut meg is vásárolta a város. 1560-tól új fürdőépületeket emeltettek és sokfelől érkeztek nemes és főnemes vendégek. Négy napórát festett Balfon 1697-ben Fragner (vagy Frager) Tamás Frigyes. A megrendelő Sopron városa volt, a számadáskönyv szerint a munkáért 11 forintot fizettek neki. Nagyon valószínű, hogy az egyre kiépültebb és komfortosabb gyógyfürdő épületek falaira került a négy napóra. A festő a XVII. század végén tűnik fel és 1723-ig végez más jellegű munkákat is a környéken. A fürdőtelepet teljesen lebontották és újjáépítették a XVIII. század közepén, akkor a napórák eltűntek. Napjainkig a fürdő még többször átépült. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1983. Irod.: Sopron város számadáskönyve, 107. p. (1697); Magyarország műemléki topográfiája. II. Győr-Sopron megye műemlékei. I. Sopron és környéke műemlékei. Bp. 1956. 134. p. XVIII. sz. közepe
Sóskút	Templom tér 8. R.k. plébánia. Napóra van az udvaron egy kőpillér tetején. Horizontális. Árnyékvetője pólusra mutatott. A számlap márványra vésett, négyzet alakú, 0,26 m méretű. Precízen szerkesztett alkotás, de ma már kopott és mohás felületű. Óraszámozása: 5-12-7, változó közű. A D-i kétsoros latin nyelvű felirat olvashatatlan. Stílusjegyei alapján 1830 körül készülhetett, talán Devetseri István műve, ezt bizonyítja az árnyékvető D-i végénél bevésett D.I. monogram és a nagy pontossága is. Az 1940-es években kettétört a számlap. Árnyékvetője eltűnt, azt 1980 körül durva gömbvassal pótolták. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1982. Irod.: BARTHA Lajos: A napórakészítő Devecsery István. = METEOR, 1994. 11. sz. 50-52. p. már nem látszik
Szada	Ősz utca és Tavasz utca körforgalma
Szalkszentmárton	Rákóczi u. - Petőfi u. közötti KRESZ-parkban földrajzi gyakorlókert készült 1992-ben a Magyar Földrajzi Társaság megalakulásának 120. évfordulójára. A parkban meteorológiai mérőház, napmagasságmérő, gnómon, sarkcsillagmutató és nappályamutató található. A napóra a nappályamutató középső részén van. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 1 m átmérőjű fémkörre festve. Óraszámozása: 4-12-8, egyenközű. Valamennyi műszerrel együtt tervezte Balla Benjámin tanár 1992-ben, kivitelezte a helyi Költségvetési Üzem. Adatközlő: Molnár Imre, 1992. Irod.: FARKAS P. József: Ajándék a szülőfalunak. = PETŐFI NÉPE, 1992. júl. 14. (képekkel). eltűnhetett
Szarvas	Körösvölgyi Állatpark
Szarvas	Petőfi u. Egykori Gazdasági Tanintézet ma Mezőgazdasági Főiskolai Kar. Napóra van a D-i homlokzaton 5 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutató. A számlap vakolatra festett, negyed körív alakú, 3 m hosszan. Óraszámozása: 7-12-7, változó közű, felette sugaras napkorong. 1927-ben az épület építésekor már készült ugyanide napóra.char(13)Az Baranski Emilnek (1877-1941) a Képzőművészeti Főiskola tanárának lehetett a műve, stílusjegyei alapján. Az évtizedek során az eredeti napórának mintegy 95 %-a szétmállott. 1984-ben az épület tatarozásával együtt a napórát is újra készítették. A Békés megyei Múzeumi Szervezet restaurátorai a maradványok és az eredeti fényképek alapján rekonstruálták. A napóra alá az aratást szimbolizáló sgrafittó került. Felette a sugaras naparc közepébe gímszarvas ábrázolás és az 1780-as évszám került (az iskola ősének alapítási éve). Adatközlő: Piriti János, 1984. Irod.: PALOV József: Napóra városunkban. = SZARVASI TÁJOLÓ, 1984. szept. 1-3. p. (képpel); BARTHA Lajos: Egy helyreállított napóra Szarvason. = FÖLD ÉS ÉG, 1984. 12. sz. 380. p. (képpel). node/9151064315
Százhalombatta	Damjanich u. Általános Iskola. Napóra van az előkertben egy 1 m magas kőpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap réz félkörív 1,2 m-es átmérővel. Óraszámozása: 7-12-5, egyenközű, 5 perces beosztású. Trompos Ferenc mérnök készítette 1978-ban. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.
Szécsény	Kossuth Lajos út 12. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Idővel új iskola épült a közeli Magyar út 15 alatt. A napóra eltűnt, 1997-ben nincs sem a régi, sem az új iskolában. 1997
Szeged	Mátyás király tér. Alsóvárosi r.k. templom. Műemlék. Gótikus stílusban épült 1493-1503 között, újjáépítve 1713-ban. Napóra van a templom Ny-i bejáratától balra, már a plébánia D-i falán 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra rögzített márványlap, négyzet alakú, 0,5 m élhosszúságú. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű, negyedórás sűrűségű. Felirata: MDCCCXVII, azaz 1817-ben készült. Adatközlő: Kenderesi Alajos, 1981. Irod.: GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei. 2. köt. Bp. 1961. 266. p.; PÉTER László: Szeged. Bp. 1981. 145. p.
Szeged	Mátyás király tér. Az alsóvárosi r.k. templomhoz csatlakozó ferences kolostor. Műemlék. 1713-1751 között épült több szakaszban barokk stílusban. A XVIII-XIX. században ferences főiskola működött itt. 1950-től szociális otthon. Napóra van a kolostor belső udvarának D-i falán 5 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra karcolt és festett, negyedkör alakú, 1,5 m sugarú. Óraszámozása: VIII-XII-III, változó közű, félórás osztású. A napóra valószínűleg XVIII századi, később többször felújították. Adatközlő: Kenderesi Alajos, 1981. Irod.: BÁLINT Sándor: A Szeged-Alsóvárosi templom. Bp. 1966. 47. p.
Szeged	Mars tér. Nemzetközi Ipari Vásár. Napóra áll a bejárattól jobbra egy vasállványzaton. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A fém számlap téglalap alakú. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű. Felirata: P GY. és az 1984-es évszám. Adatközlő: Hoffmann Edit, 1984. megszűnt
Szeged	Kertész u. József Attila Tudományegyetem csillagvizsgálója a Füvészkert sarkában, 1992-re épült fel. Napóra van a csillagdától 5 m-re DNy-ra a talajon. Horizontális. Árnyékvetője pólusra mutató 3 m hosszú vascső. A számlap betonra és betonlapokra festett 5 m átmérőjű félkör. Óraszámozása nincs, csak 13 osztásvonal. Szatmáry Károly tanár készítette 1992-ben. Adatközlő: Szatmáry Károly, 1992. Irod.: SZATMÁRY Károly: Új csillagvizsgáló Szegeden. = ANDROMEDA, 1993. 1. sz. 21. p. (képpel).
Szeged	Maróczy Géza tér
Székesfehérvár	Géza nagyfejedelem tér 4. Társasház, épült 1980 körül. Napóra van a csaknem Ny-i falon 7 m magasban. ( Ebből a házból vagy az utcáról nem látható, csak az Arany János u. 8. XVIII. századi barokk műemlékház belső udvarából. Nyilván ez utóbbi ház lakói készíttették, az Egyházmegyei Karitász működik itt ). Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, 1 m-es négyzet alakú. Óraszámozása: 12-6, változó közű. Díszítése: Nap-arc. Feliratok: TEMPUS = VITA , VITA = TEMPUS. Poklossi Péter tanár tervezte és készítette 1990 körül. Adatközlő: Zalezsák Tamás, 1991. Irod.: NAGY Zoltán Antal - NAGY MÉLYKÚTI Ákos: A PVH 24. Találkozója. = METEOR, 1991. 12. sz. 31. p.
Székesfehérvár	Töhötöm u. 22. Markó József családi háza. Napóra van az udvari DK-i falon 3 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, 1 m-es négyzet alakú. Óraszámozása: 6-12, változó közű. Díszítése: Nap-arc és csillagok. Poklossi Péter tanár tervezte és készítette 1993-ban. Adatközlő: Bartha Lajos, 1993.
Székesfehérvár	Kadocsa u. 15/a. Családi ház. Napóra van az udvari DNy-i falon 2 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, 1 m-es négyzet alakú. Óraszámozása: 12-6, változó közű. Díszítése: Nap-arc és csillagok. Poklossi Péter tanár tervezte és készítette 1993-ban. Adatközlő: Bartha Lajos, 1993.
Székesfehérvár	Prohászka Ottokár u. 71. Vasvári Pál Gimnázium. Napóra van a lépcsőház udvar felé eső DNy-i falán 8 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, 1,5 x 1,8 m-es téglalap méretű. Óraszámozása: XII-VII, változó közű, félórás sűrűségű. Az időt KÖZEI-ben mutatja. Középen díszes festmény: Nap, Hold, csillagok, lovait hajtó Heliosz. Ugyanitt már volt egy hasonló napóra (az 1938-as iskolai értesítő fényképén látható), amelyet az 1945-ös háborús események tűntettek el. Az épület közel van a vasútállomáshoz, a bombázások és harcok ide is átterjedtek. Poklossi Péter tanár 1985-ben készítette újra el diákjai segítségével a napórát. Adatközlő: Mizser Attila, 1987.
Szendehely	Szabadság u. 1. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben Az iskolaépülettől Ny-ra az előkertben nyert elhelyezést. Idővel a napóra eltűnt, 1997-ben már csak egy nappályamutató található itt. 1997
Szentbalázs	Fő u. 34. R.k. templom. Műemlék jellegű. 1777-1782 között épült barokk stílusban, bővítve 1882-ben. Napóra van a D-i falon 8 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. Számlapját 2 m-es négyzet alakú vakolattagozat határolja. Lehetett XVIII. századi . Óraszámozását 1993-ban lefestették, csak a pálca és a keretezés látható. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1996.
Szentendre	Duna korzó
Szentendre	Várdomb. R.k. plébániatemplom. Műemlék. Szent András tiszteletére a XIII. század közepén épült, egyes román stílusú részletei még ma is utalnak erre. 1294-ben az esztergomi johanniták megtorlásul megrongálták. A XIV. század első évtizedeiben gótikus stílusban újjáépült. A XV. században is folytak építkezések, akkor nyerte gótikus támpilléreit és részleteit. A török uralom 1541-1595 és 1605-1686 között részben elpusztította, ezért újjáépítik 1710-től. 1725-ben újraszentelik Keresztelő Szent János tiszteletére. Az újabb barokk átalakítások 1780-ban és 1791-ben már nem változtattak a középkori templom külső tömegén. 1954-1957-ig az OMF felújította. Napóra van a templom tornyának DNy-i támpillérére helyezve 5,8 m magasságban. Vertikális. Árnyékvetője már nem eredeti, jelenleg egy 15 cm hosszú vasrúd pótolja vízszintesen. A számlap egy 10-15 cm vastag egyenetlen pajzs alakú kemény homokkő tömb. Alul félkör alakúra faragott. 32 cm széles és 35 cm magas. Óraszámozása nincs. Vésett óravonalai 14 körcikkre osztják, ebből a vízszintes vonal alatt 12 szektor esik. Nagyjából egyenlően 15 fokosak (12-16 fok között szóródik). Az óravonalak egyenesek, mélyen húzottak. A napóra kőtömbje nem egyenletesen vastag, körben csipkézett szélű, az évszázadok viszontagságai miatt sérült.char(13)A napóra elkészítésének ideje pontosan nem ismert. Szerkesztése, típusa, kivitele a XIV. század elejére utal, valószínűleg a templom 1310-1320-as újjáépítésekor készült. A XIV. századi készítése az OMF szerint is biztosra vehető és még a legkésőbbi kormeghatározás is XV. század közepére teszi. Most egy XV. századi gótikus támpilléren található, de láthatóan nem ez lehetett az eredeti elhelyezése, természetellenesen nagyon magasan van, nem fekszik fel a támpillér egyik síkjára sem, csak a sarkára van biggyesztve. Korábban a templom D-i falába lehetett építve, a rombolások közben lezuhant, 1710-ben kerülhetett mai helyére. Adatközlő: Bartha Lajos, 1979. Irod.: BOROVSZKY Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Bp. 1910. 467. p.; Magyarország műemléki topográfiája. V. Pest megye műemlékei. II. Bp. 1958. 108-114. p. (képpel); GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei. 1.köt. Dunántúl. Bp. 1959. 345. p.; HORLER Miklós: Szentendre. Bp. 1960. 174. p.; MŰEMLÉKVÉDELEM, 1966. 4. sz. 243. p. (képpel); VOIT Pál: Szentendre. Bp. 1968. Corvina (24. és 25. képen); GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei. Bp. 1974. 435. p. (képpel); Szentendre. Útikönyv. Bp. 1976. Panoráma 116. p.; BOROS-SOPRONI-SZOMBATHY: Szentendre. Bp. 1977. Panoráma 117. p. (képpel), 120. p.; BARTHA Lajos: A szentendrei napóráról. = DUNAKANYAR, 1979. 3. sz. 30-33. p. (képpel); BARTHA Lajos: Kincs a toronypilléren. = ESTI HÍRLAP, 1979. aug. 17.; TAHIN Gyula: Szentendre. Bp. 1981. 7. p. (képpel); BARTHA Lajos: Védelmet kér az időmérő pálca. = ESTI HÍRLAP, 1982. jun. 7. 4. p.; CSEKE László: Duna-kanyar. Bp. 1982. Panoráma. 48. p.; KARLOVITS Károly: Az időmérés története. Bp. 1984. Országos Műszaki Múzeum - Iparművészeti Múzeum. 6, 15. p.; SÁNDYNÉ Wolf Katalin: Szentendre. Bp. 1985. Panoráma 77. p.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18-19. p. (képpel); BUKA Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon. = TECHNIKATÖRTÉNETI SZEMLE, 1994-95. Bp. 1995. 103-106. p. (képpel); KATONA Gyuláné Szentendrey Katalin: A szentendrei katolikus egyház és plébánia története 1002-1992. Szentendre, 1996. 114. p. (kép a hátsó borítón).
Szentgál	Fő u. Ref. templom. Műemlék jellegű. A középkori XIII. századi eredetű templomot alapjaiban felhasználva teljesen újjáépítették 1771-1774-ben barokk stílusban. Napóra volt a templom DNy-i falán. Vertikális. XIX. században készülhetett. Az 1940-es években még látható volt. Felújítások, újravakolások egyike tüntette el, 1984-re már nem található. Adatközlő: Lőrince Lajos, 1985. 1980-as évek
Szigetszentmiklós	Poéta utca
Szigetvár	Vár u. 4. A főtérhez közeli XX. század elejei sárga épület. Napóra az utcai DNy-i homlokzatán, a helyi lakosok emlékezete szerint. Vertikális volt 1 m átmérőjű szépen festett számlappal. Az épületet 1970 körül elbontották, a mai OTP épült helyére, így a napóra eltűnt. Adatközlő: Horváth Péter, 1982. 1970
Szigliget	Vadrózsa u. 15. Lerner János fotós nyaralója. Napóra van a D-i falon 6 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra szerelt és festett fémlemez. Félkör alakú 1,2 m átmérőjű. Óraszámozása: 7-12-5, változó közű. Középen sugaras naparc gömbvasakból szerkesztve. 1960 körül készült. Adatközlő. Rékai Csaba, 1991.
Szigliget	Antalhegyi út 13. Várnai György tanár nyaralója. Napóra van a D-i falon 3 m magasban. Vertikális, fémpálca árnyékvetője poláris. A számlap téglafalra festett negyedkörív 1,5 m sugárral. Óraszámozása: X-XII-V, változó közű. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1996.
Szirák	Petőfi Sándor út 26. Róth - Teleki - Dégenfeld kastély. Műemlék. 1690 körül épült barokk stílusban, 1748-ban átalakítva, a XIX. században átépítve. 1979-től Kastély Hotel és Fogadó. Napóra van az épülettől Ny-ra, a bejáratnál a bal oldali márványtömbre szerelve. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap réz 0,5 m átmérőjű félkör. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű. Tartószerkezete kovácsoltvas. A napóra 1986-ban készült. Adatközlő: Gyimesi Lajos, 1986.
Szirák	Petőfi Sándor út 32. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1984-ben. Idővel a napóra eltűnt, 1997-ben már nem található. 1990-es évek
Szolnok	Széchenyi István körút 16. - A szolnoki Széchenyi Gimnázium tornacsarnoka, főút felé eső homlokzatán.
Szombathely	Szent Márton u. 40. R.k. volt domonkosrendi kolostor. Műemlék. Római és középkori épületrészeken az 1638-ban idetelepült domonkosok 1668-1672 között újjáépítették barokk stílusban. 1903-ban teljes tatarozás, 1944-1945-ben légitámadások nagy rongálást okoztak, de 1954-ben helyreállították. Ma irodaház. Napóra a kétszintes kolostor D-i, kert felöli falán. A vertikális napórát az 1940-es években szemtanúk még látták, réginek tűnő, de jó állapotú volt. Egyéb adat és ábrázolás nem maradt fenn. A valószínűleg 1903 és 1954 között meglévő napóra eltűnt, ma a felújított homlokzaton nincsen. Adatközlő: Fleck Alajos, 1986. Irod.: VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 12. p. VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 578. p. 1954
Szombathely	Rákóczi Ferenc utca 6-8.
Szombathely	Kisfaludy Sándor u. 9. Savaria Múzeum. Napóra van a gyűjteményben. Leltári szám: H-64.128.1. Horizontális kerti napóra. Árnyékvetője nem eredeti, pótlása szakszerűtlen. A számlap fehér mészkőlap anyagra vésett. Mérete: 145x110x25 mm. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű, egyes számok kopottak. Díszítése: napábrázolás, IHS felirattal, alatta istenszem ábrázolás, kívül növényi ornamentika. A készítés idejét vésett évszám jelzi: 1738. A számlapszalagon arab számok: 3, 1, 8, 7, esetleg az évszám elemei. Eredeti felállítási helye valószínűleg egyházi kertben volt. A napóra gyűjteménybe kerülésének körülményei nem ismertek. Adatközlő: Vértes Ernő, 1993. Irod.: VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 14. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 580. p. múzeumi műtárgy
Szombathely	Aréna u. 1. Ferences kolostor. Műemlék. 1360 után épült gótikus stílusban. 1549-ben a szerzetesek elhagyták, de visszatelepültek 1630-ban. A kolostor bővítve és átalakítva barokk stílusban 1634-ben és 1759-1766 között. 1927-ben átépítve. Napóra készült a kolostor egykori kert felöli DK-i falán. Vertikális. Számlapja falra festett volt. Levéltári adatok maradtak fenn 1750-es készítéséről és 1780-as felújításáról. A kolostori számadáskönyv 1750.ápr.23-i bejegyzésének kiadás rovatában latinul olvasható: "A festőnek napóra készítésért 6 ft". Az 1780.máj.27-i bejegyzés szerint "A napóra javításáért festőnek előleg kifizetve 3 ft". Az 1780.jun.15-i bejegyzés alapján "A festőnek végkielégítésként a napórán folytatott munkáért kifizetve 9 ft". A napóra az épület 1927. évi emeletráépítési és felújítási munkái közben eltűnt. Adatközlő: Vértes Ernő, 1993. Irod.: Ferences-rendi számadáskönyvek, 1673-1854. Vas megyei Levéltár; TAKÁCS Ince: Sabaria franciscana. A szombathelyi ferencesek története. Kézirat. Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár Kézirattára 124. sz. ; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 13. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 578-579. p. 1927
Szombathely	Hollán Ernő u. 2. Smidt Múzeum. Napóra van a gyűjteményben, leltári száma: S.I.70.945. Horizontális. Vörösréz lemez árnyékvetőjének szöge 52 fokos. A számlap anyaga mészkő. Mérete: 152x136x25 mm. Óraszámozása: 5-12-7, változó közű, félórás pontozással. Felirata: 1803 JOSE+CHORT.A vésése kezdetleges. Gyűjteménybe kerülés körülményei ismeretlenek. Eredeti felállítási helye valószínűleg Érsekújvár. Adatközlő: Vértes Ernő, 1993.; Irod.: VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 13-14., 24. p. (képpel); VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 579. p. (képpel). múzeumi tárgy
Szombathely	Hunyadi u. 14. Családi ház. 1936-ban épült, úgynevezett Marton villa. Napóra van a D-i oromfalon 7 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra szerelt fém félkörív 1,5 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-5, változó közű. Középen sugaras Nap-arc, szájában a pálca. A napóra 1936-ban készült, az épület építésével egy időben. Az épületet 1996-ban felújították, a napórát szépen helyreállították. Adatközlő: Vértes Ernő, 1980. Irod.: LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 20. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.I. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 2. sz. 31. p. (képpel); VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 579-580. p. (képpel); Még egyszer a napóráról. = VAS NÉPE, 1996.aug.14. 10. p.
Szombathely	Kisfaludy Sándor u. 9. Savaria Múzeum. Napóra van a gyűjteményben. Leltári szám:H-64.129.1. Horizontális kerti napóra. Sárgaréz árnyékvetője 47 fokos szögű eredeti, restaurált, de szakszerűtlenül visszahelyezett. A számlap anyaga fehér mészkőlap. Mérete: 320x220x14 mm, ÉK-en és ÉNy-on lesarkítva. Óraszámozása: IIII-XII-VIII, változó közű, félórák vonallal, negyedórák furattal jelezve. Kezdetleges kivitelű, a XIX. század elején készülhetett. Eredeti felállítási helye valamely Vas megyei kastélypark lehetett. Gyűjteménybe kerülésének körülményei ismeretlenek. Adatközlő: Vértes Ernő, 1993. Irod.: VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 15. p.; VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 580. p. múzeumi műtárgy
Szombathely	Aréna u. 1. Ferences kolostor. Műemlék. 1360 után épült gótikus stílusban. 1549-ben a szerzetesek elhagyták, de visszatelepültek 1630-ban. A kolostor bővítve és átalakítva barokk stílusban 1634-ben és 1759-1766 között. 1927-ben átépítve.1996-ban felújítva. Napóra van a rendház DK-i homlokzatán két ablak között 6 m magasban Az 1927-ben eltűnt festett napóra emlékére készült, de nem pontosan annak helyén. Vertikális. Kovácsolt acél árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 3,5 cm vastag süttői mészkőlap 0,7 m-es négyzete. Órabeosztása: VIII-XII-XIV, változó közű. KÖZEI-t mutat. Felirata: "JÓRA HASZNÁLJÁTOK AZ IDŐT" SZT.PÁL. Tervezte és készítette Vértes Ernő amatőrcsillagász 1996-ban. A napórás fal alatt van a Ferences söröző bejárata. Adatközlő: Vértes Ernő, 1996. Irod.: EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1996. 3-4. sz. 25. p. (képpel); Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráiról. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1997. 1. sz. 10. p. (képpel)
Szügy	Rákóczi út 99-101. Általános Iskola. Műemlék, volt Vármegyeháza, 1750 körül épült barokk stílusban. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Az új iskolaépülettől K-re nyert elhelyezést. 1997-ben is jó állapotú a napóra. Ugyanitt további eszközök: nappályamutató, napmagasságmérő, sarkcsillagmutató.
Tabajd	Mezítlábas park
Taksony	Fő u. 18. Családi ház. Napóra van a DNy-i falon 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap falra szerelt számokból alakul ki körív alakban 3 m hosszan. Óraszámozása :XI-XII-VI, változó közű. 1975 körül készült tapasztalati úton. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. nem látni
Táplánszentkereszt	Fő út 54. Egykori táplánfai volt Rosenberg (utóbb Rácz) kastély. Építette Rosenberg Gyula 1890-től. 1893-as befejezését évszám jelzi. Napóra a DK-i homlokzatból kiemelkedő oromfalon 9 m magasban. Vertikális. Díszes kovácsoltvas árnyékvetője pólusra mutat. Számlapja vakolatra festett 1,8 m sugarú körív. Óraszámozása: római, változó közű. A napóra 1893-ben készülhetett. 1945 után a kastélyt az állami gazdaság használta és a napóra számlapot 1958-1960 között levakolták, csak az árnyékvetője maradt. Koncz László az új tulajdonos 1990.ben az épületet felújította. Az árnyékvetőt meghagyták, de alatta a falat körablakkal áttörték, így a számlap már többé nem rekonstruálható. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1984. Irod.: SZIKLAY János-BOROVSZKY Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vasvármegye. Bp. 1898. 105. p. (képpel); TÜSKÉS Tibor: A nyugati kapu. Bp. 1981. 233. p. (képpel); VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében.II. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 15-16., 25. p. (képpel); VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993..4. sz. 580-581. p.
Tapolca	Batsányi tér. Vízimalom a Malom-tó partján, épült a XVIII. század végén. Ma Gabriella szálló. Napóra volt a kétszintes D-i falon. Vertikális XIX. századi lehetett. Árnyékvetője pólusra mutatott. Számlapja és talán felirata festett volt, de a vakolattal együtt leperegtek az 1930-as évekre, a helybeliek emlékezete szerint. A vízimalmot 1965-ben szállodává alakították át ekkor a napóra itt végleg eltűnt. Az építők kibontották és el akarták dobni a napóra vaspálcáját. Ám Straub Péter kimentette és elhelyezte azt a Tapolca-Diszelben a Hajagos-hegyen álló présházán. 1967 óta máig látható az épület D-i sarkán a régi napórának az árnyékvetője. Egy templomrom alapjaira épült ez a régi présház. Adatközlő: Tóth József, 1988. 1965
Tar	Szondi út 59. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1982-ben. Idővel az iskola átköltözött a Liget utca 3 szám alatti új épületbe. A napóra eltűnt, 1997-ben már nem található egyik helyen sem. 1997
Tarnalelesz	Ady Endre utca 13. Kisboldogasszony templom oldalán
Tata	Fazekas utca
Tata	Tatai vár
Tata	Bartók Béla u. R.k. volt kapucinus templom. Műemlék. 1742-1746 között építette barokk stílusban Esterházy József. Napóra van a DK-i falon 9 m magasan. Vertikális. Árnyékvetője poláris. A számlap vakolatba épített fémszámokból alakul ki 2 m hosszú vízszintes vonalban. Óraszámozása: VI-XII-I. A napóra aligha egyidős az épülettel. Az 1896-1935 közötti rajzokon, fényképeken egyáltalán nem látszik. Lehetséges, hogy az 1958-as felújításkor készült. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: GILYÉN Nándor: A tatai kapucinus templom. = MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ, 1957. 4. sz. 302. p.; DERCSÉNYI Balázs: Tata. Kapucinus templom. Bp. 1992. Tájak - Korok - Múzeumok kiskönyvtára 11. p. (címlapképpel).
Tatabánya	Milleniumi közpark, Sárbereki ltp.
Tatabánya	Réti út 1/5. Bánki Donát Szakközépiskola. Napóra van az udvaron lévő vízmedence közepén három lencse alakú kőtömbön 0,9 m magasban. Horizontális. Réz árnyékvetőjének éle pólusra mutat. A számlap kőtömb lapjára vésett 1 m-es kör alakú. Sárgaréz óraszámozása: 5-12-7, változó közű. A műalkotás 1982 körül készült. 1990-ben az árnyékvetőt kitörték. Adatközlő: Horváth Ferenc, 1985.
Tengelic	Közép-tengelic. A Kölesd-Alsótengelic vasútállomás közelében a Csapó kastély területén álló r.k. kápolna. Műemlék jellegű. 1775-ben épült barokk stílusban. 1895-ben Fellner Ferdinánd teljesen újjáépítette. 1950 óta polgári védelmi raktár. Utóbbi időben magántulajdon lett a kastéllyal együtt. Napóra van a kápolna DK-i falán kissé jobbra 3 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra karcolt és színesre festett. Négyzet alakú, 1,8 m méretű. Óraszámozása: VII-XII-II, változó közű, félórás sűrűségű. 1895-ben készülhetett az épülettel egyidőben, pontosan szerkesztett alkotásként. A kápolna napjainkra nagyon rossz állapotba került. A napórát kúszónövény takarja, a vakolat leválása félig eltűntette. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1981. Irod.: GUTAI István: Egy kápolna végnapjai. = MAGYAR NEMZET, 1981. szept. 11. 10. p.
Terény	Bercsényi út 2. R.k. templom. Műemlék jellegű. Középkori román-gótikus eredetű. Átépítve a XVIII. században, majd 1909-1910-ben. Az OMF 1975-ben a teljes templomot feltárta és eredeti középkori részleteit is bemutatva restaurálta. Napóra van a templom DK-i hosszanti falának közepén 2 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője ma hiányzik, csak egy lyuk jelzi egykori helyét. A számlap régebbi vakolatra karcolt. Az egymástól 6 cm-re futó kettős körív külső sugara 41-46 cm-es. A napóra 130 fokos körcikk alakú és 90 cm szélességű. A valószínűleg XVIII. századi napórát levakolták 1910-ben. Az 1975-ös műemléki falkutatáskor újra előkerült, akkor ezt a vakolatrészt 66 cm sugarú körcikk alakban kihagyták, így ma látható, de egyúttal bárkinek könnyen elérhető. Ez a napóra lassú pusztulását jelenti: felületén karcolások, monogramok jelentek meg, az eredeti finom vonalhálózata alig ismerhető fel. Bal oldala nagyon rossz állapotú. A jobb oldali részen sejthető 10 osztás, így a teljes napóra félórás beosztású lehetett, de óraszámozása ma már egyáltalán nem látszik. A napóra az eredeti XIII-XV. századi középkori falon van, alatta durvább kövek sejthetők, jobbra egy befalazott középkori ajtó, felette lőrésszerű ablak van. Mindez a régi voltára utal, de a vakolat és a napóra kora pontosan nem állapítható meg, nagyjából XVIII. századi lehet. Adatközlő: Keszthelyiné Sragner Márta, 1997.
Tereske	Kossuth Lajos út 84. Körzeti Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1983-ban. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Tiszadob	Bocskai u. 59. Gyermekváros, volt Andrássy-kastély. Műemlék jellegű. 1820 körül épült klasszicista stílusban. 1880-ban Andrássy Gyula teljesen átépítette romantikus stílusban Alpár Ignác tervei szerint. A kastély érdekessége: 4 bejárata, 12 tornya, 52 szobája és 365 ablaka van, annyi ahány évszak, hónap, hét és nap van egy évben. Napóra van az ÉNy-i hengeres torony DNy-i részén 8 m magasságban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. XIX. század végi lehet a napóra, de az 1952-es felújításkor a pálcát kivették, csak a félköríves, finom hálózatú számlap maradt. Az 1986-os renováláskor egy új árnyékvetőt helyeztek ide, akkor újrajelölték tapasztalati úton a 6 óraosztást. Az időt most 12-17 óra között mutatja. Adatközlő: Zétényi Endre, 1979. Irod.: KELET MAGYARORSZÁG, 1984. júl. 15. 2. p.
Tiszafüred	Tiszaszőlős. Alkotmány u. 12. Általános Iskola. Napóra van az udvaron. Horizontális. Pálfi Istvánné tanárnő készítette 1985-ben. Adatközlő: Pálfi Istvánné, 1985.
Tiszaszalka	Petőfi Sándor u. 5. Általános Művelődési Központ. Udvarán földrajzi gyakorlókert létesült 1978-ban. Napóra áll a gyakorlókertben egy 0,5 m magas betonpilléren. Ekvatoriális, árnyékvetője a pólusra mutat. A számlap fém félkörív 1 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-18, egyenközű. 1978-ban tervezte Arday István földrajztanár és szakfelügyelő. Készítette Krecz Zoltán szakoktató a helyi MEZŐGÉP tanulóival. Idővel a fémszerkezetek megrozsdásodtak. A betonalap alatti talaj süllyedése miatt a napóra pontatlanná vált. Adatközlő: Sarkady Gábor, 1984. Irod.: Napóra Tiszaszalkán. = KELET-MAGYARORSZÁG, 1981. máj. 21. 5. p. (képpel).
Tokaj	Bethlen Gábor u. 17. Tokaji Múzeum. Műemlék jellegű. Görögkeleti templomnak épült 1790 körül. Napóra van az udvaron. Kehely alakú, szkáfosz típusú. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap bronz anyagú, tűzzománcozott félgömb, 20 cm belső átmérővel. Óraszámozása: IV-XII-VIII, egyenközű, negyedórás beosztású. Kiegészítve a nappálya és az égbolt deklinációs vonalaival. Rékai Csaba készítette 1991-ben. Adatközlő: Rékai Csaba, 1991.
Tököl	Piac tér
Tordas	Sajnovics János tér 7. R.k. templom. Műemlék jellegű. Barokk stílusban épült 1758-1760-ban. A templom Ny-i bejárata előtti parkban egy terméskő építmény K-i oldalán emléktáblák vannak. A felső: EGYHÁZUNK ÉS HAZÁNK VILÁGHÍRŰ FIÁNAK SAJNOVICS JÁNOS JEZSUITA PAPNAK EMLÉKÉRE, SZÜLETÉSE 225. ÉVFORDULÓJÁRA. AZ ESZTERGOMI ÉS SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE. 1958. Az alsó: DR HELL MIKSA MAGYAR CSILLAGÁSZ-PAP EMLÉKÉRE. Napóra van az emlékműre tett kőpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap kovácsoltvas félkörív. Óraszámozása nincs. Csupor Zoltán Mihály plébános készíttette 1958-ban az emlékművet és a napórát. Adatközlő: Csupor Zoltán Mihály, 1980. Irod.: VARGA Lajos: Sajnovics János szülőhelyén. = TURISTA MAGAZIN, 1980. 3. sz. 16. p. (képpel).
Tura	Köztársaság u. 1/a. Általános Iskola. A bejárat mellett az előkertben napóra van egy betontömbre szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vasból készült 1 m átmérőjű félkörív. Készítette 1975-ben az iskola csillagászati szakköre Lukács László tanár irányításával. Felújították 1982-ben. A napórát 1984-ben megrongálták, számívét letörték és elvitték. Adatközlő: Pethő István, 1981. Irod.: FÖLD ÉS ÉG, 1982. 2. sz. 62. p. 1984
Vác	Nagymező utca 14. - A Mozaikképet és napórát a Földvári Károly Általános Iskola falán
Vác	Németh László u 4-6. - Vonattal és busszal a kisváci megállónál kell leszállni és a kettes úton átmenve a túloldalra lehet megközelíteni
Vác	Fürdő utca 3.
Vác	Múzeum u. 4. Tragor Ignác Múzeum. Napóra van kiállítva a pinceszinti kőtárban. Leltári száma: 69.17.1. Horizontális. Réz árnyékvetője éle pólusra mutató, de letört. A számlap 15 mm vastag szürke márványtáblára vésett és festett. 395x395 mm méretű. Óraszámozása: V-XII-VII, változó közű, negyedórás sűrűségű. Körben fonatos szalagdísz, a négy sarokban különböző virágokból (rózsa, tulipán, búzavirág, nefelejcs) álló csokrok. Középen a ferences rend emblémája, alatta a 27 mm-es iránytű helye. Felirata: "Fecit P. Bernardus Balási Vic. adpai gr.C.18 I.1818" azaz Balási Bernárd páter készítette 1818-ban. Gondosan készített, pontos és esztétikus munka. Az 1751-ben épült váci ferences kolostor (Géza király tér 12) részére készült, annak kertjében helyezték el egy pillér tetejére a kapuval szemben. A rend feloszlatása után 1952-ben hozta be a múzeumba Uracs Györgyné. Adatközlő: Barlai Katalin, 1983. Irod.: HELLEBRANDT Magdolna: Történeti kőemlékek Vácott. = Studia Comitatensia. 1. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. 104. (rajz),111. p. kiállítási tárgy
Vál	Szent István tér 4. Középkori templom megmaradt tornya. Műemlék. XI-XIII. századi előzmények után a templom a XV. században átépült gótikus stílusban. Védekezésül erődítménnyé alakították, de a törökök 1543-ban elfoglalták. Zrínyi Miklós 1661-ben ostromolta, tornyát felgyújtott .A török megerősítette, 1664-ben Evlia Cselebi járt itt és leírta az erődtemplomot. 1688 után újra keresztény templom lett. Ebben a templomban keresztelték meg 1733-ban a szomszéd faluban született Sajnovics Jánost a későbbi csillagászt. 1753-ban még helyreállították. 1821-1824 között kissé D-re új (torony nélküli) templom épült klasszicista stílusban. A régi templomnak csak a négyszögletes tornyát hagyták meg és azóta harangtoronynak használják. 1823-ban helyreállították. Az 1944-1945-ös bombázások és harcok sok sérülést okoztak, melynek nyomai még ma is látszanak. "A toronynak az új templom felé eső oldalán nap-órának a maradványai láthatók. Még ma is restaurálni lehetne a napórát" említik 1829-ben. Jelenleg a torony DK-i falán balra 5 m magasan van egy 1 x 1,2 m-es téglalap alakú vakolt mező. Ez lehetett idefestett, de lekopott napóra nyoma, vagy falra szerelt de levett napóra-tábla helye. A torony másik három homlokzatának felső részén 1772-ben felszerelt mechanikus toronyórák maradványai vannak, azaz az említett napóra a XVIII. század első felében készülhetett. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: Canonica Visitacio. 1829.; HORVÁTH Kálmán: Vál műemlékei. = MŰEMLÉKVÉDELEM, 1970. 2. sz. 102-107. p.; HORVÁTH Kálmán: Vál község története. (Kézirat). Váli Könyvtár. 34-41. p. megszűnt
Vanyarc	Hunyadi út 1. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra. Készült 1983-ban. Idővel eltűnt, 1997-ben már nem található. 1997
Városlőd	Béke u. 1. Lakóház. XIX. század közepi népi műemlék a község főterén. Napóra van a D-i oromfalán 5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője 30 fokot hajlik le. A számlap vakolatra festett csaknem félkör alakú 2,2 m átmérőjű. Óraszámozása: VIII-XII-IV, változó közű. A napóra a XIX. század második felében készülhetett. Többször felújították, legutóbb 1982-ben. Adatközlő: Róka László, 1975. Irod.: SZÁSZ János - SZIGETVÁRI János: Népi építészetünk nyomában. Bp. 1976. 94. p. (képpel); ROCKENBAUER Pál: Másfél millió lépés Magyarországon. = FÖLD ÉS ÉG, 1980. 11. sz. 344. p. (képpel); TÖLGYESI J.: Farkasgyepü és környéke. Veszprém. 1983. (12. kép).
Varsány	Szécsényi út 1. Általános Iskola. Nógrádi ekvatoriális napóra az iskola K-i előkertjében. Készült 1982-ben. 1993-ra megrongálódott, felső része letört, de 1997-re felújították, ismét épségben van. Ugyanitt további eszközök: nappályamutató, napmagasságmérő, sarkcsillagmutató.
Vásárosnamény	Kraszna folyó hídja. Napóra van a Ny-i hídpillér DK-i falán 3 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutatott. A számlap cementsimításba karcolt félköríves osztássor. Óraszámozása: 5-12-16, változó közű. A hidat felújító kőműves készítette a napórát 1975-ben. 1986 körül az árnyékvetőt kiszakították a betonból, a rongálás után a számlapból csak hat óraosztás maradt. Adatközlő: Aszódi Zoltán, 1985. 1986
Vasegerszeg	Rákóczi u. 1. Volt Markusovszky kastély. Műemlék jellegű. Épült 1820 körül klasszicista stílusban. Ma a Középületépítő Vállalat kastélyszállója. Napóra van a főépület előtti parkban egy 1x0,8 m-es márványlapra állítva. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutató 0,7 m hosszú acélrúd. Számlapja félkör ívű bronz lemez 0,5 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, félórás beosztással. Kiterjesztett szárnyú stilizált madár tartója kovácsoltvasból. Készítette Percz János iparművész 1965 körül. Adatközlő: Vértes Ernő, 1996. Irod.: Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráihoz. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1996. 3-4. sz. 15. p. (képpel).
Vasvár	Március 15. tér. R.k. Szent Kereszt volt domonkos templom. Műemlék jellegű. Épült 1244-ben majd a XV. században gótikus stílusban. 1557-től a török pusztítások miatt romossá vált. Átépítve barokk stílusban 1689-ben. Átalakítva 1912-ben, 1938-ban és 1942-ben. A templomhoz D-i irányban a domonkos kolostor is középkori alapokon kora barokk stílusban épült 1684-ben. Teljes újjáépítése 1750-1753-ig. Emeletráépítés 1928-ban. Bővítve 1967-ben. Napóra a templom D-i falán, a kolostorudvar felöli oldalon. Vertikális. Számlapja vakolatból kiemelkedő, díszesre festett volt. A XVIII. század közepén készülhetett. 1907-1910 között még megvolt. Feltehetően a templom 1912-ben végzett felújítása során a vakolattal együtt verték le. A napóra végleg eltűnt, 1985-ben a templom felújításakor falkutató régészek eredménytelenül keresték nyomait. Adatközlő: Magyar László, 1996. Irod.: Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráiról. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1997. 1. sz. 11. p. 1912
Vasvár	Ady Endre u. 3. Családi ház. Napóra a D-i oldalon, az épülethez hozzáépített veranda lapostetején 4 m magasban lévő műkőtömbön. Vertikális. Árnyékvetője feketére festett alumínium rúd, pólusra mutat. A számlap 0,4 m méretű négyzet, felragasztott műanyag számokkal és osztásokkal. Óraszámozása. VI-XII-IV KÖZEI-ben és 7-12-5 NYISZ-ben, változó közű, félórás beosztással. A napórát Magyar László tervezte és állítatta fel szülőházára 1989-ben. Adatközlő: Vértes Ernő, 1996. Irod.: Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráiról. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1997. 1. sz. 11. p. (képpel).
Verőce	Orom u. Csepel Vas- és Fémművek Gyermeküdülője, korábban kastély. Napóra van a D-i homlokzat díszes oromzatán. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatból kialakított félkör 1,5 m átmérővel. Középen Nap-arc sugarakkal. Az épület és a napóra egyaránt 1910-1915 között készült. Adatközlő: Márton József, 1984.
Vérteskethely	Kossuth Lajos utca 87.
Veszprém	Vár u. 5. Műemlék jellegű. Lakóház. Épült 1780 körül barokk stílusban. Napóra van a csaknem Ny-i falon 1,5 m magasan. Vertikális. Árnyékvetője hiányzik, helyét lyuk jelzi. A számlap egy 0,6x0,8 m-es téglalap alakú mezőben van. Vakolatra festett negyedkör alakú ív. Római számai, változó közű óraosztásai a felismerhetetlenségig megkoptak és kalapáccsal összevertek. A valószínűleg házzal egyidős 1780 körüli napórát később levakolták. 1960 körül a műemléki falkutatáskor került elő, akkor a napóra helyét kihagyták az újravakolásból. Árnyékvetőjét időnként pótolják, de újra elgörbítik, eltulajdonítják. Adatközlő: Vértes Ernő, 1979. Irod.: BALASSA László - KRALOVÁNSZKY Alán: Veszprém. Bp. 1983. 54. p.
Villánykövesd	Rákóczi u. R.k. templom. Műemlék jellegű. Épült 1780-ban késő barokk stílusban. Napóra van a torony D-i falán 7 m magasan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, félköríves, 1,3 m átmérőjű. Óraszámozása VI-XII-VI, egyenközű. A napóra készülhetett a templommal egy időben 1780-ban. Sokáig eredeti állapotában, némileg kopottan látszott. 1990-es tatarozáskor a napórát is lefestették, de az újabb festék leválása folyamatosan látni engedi az eredeti napórát. Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1983.
Visegrád	Tölgyfa u. 6. Nyaraló. Napóra van a D-i falon 5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra szerelt, csaknem félkör alakú. Átmérője 0,8 m. Óraszámozása: VIII-XII-IV, egyenközű. A napóra 1980 körül készült. Adatközlő: Klotz József, 1983.
Zalaegerszeg	Rákóczi u. 49-53. Ságvári Endre Gimnázium. Napóra van az épület déli oldalán az udvaron a virágágyás keretére szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap réz félkörív 0,8 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-17 és VI-XII-XVII KÖZEI-ben valamint 7-12-18 NYISZ-ben. Fém tartókör, félkör és tartó. Felirata: SONNENUHR GEBAUT UND GESTIFTET VON DER BERUFSBILDENDEN SCHULE KASSEL. 19. APRIL 1996. A napórát a Kasseli Szakmunkásképző Iskola ajándékozta 1996-ban. Készítette Dieter Bartenschlager tanár. Adatközlő: Juhász Tibor, 1996.
Zalaszántó	Fő u. R.k. plébániatemplom. Műemlék. Román stílusú hajója XI-XIII. századi. Gótikus szentélye és tornya XV. századi. Átépítették a XVIII. században barokk stílusban. 1957-1960-ban restaurálta az OMF, kibontva középkori részeit. Napóra van a négyzetes gótikus torony D-i falán 4 m magasságban az ajtó felett. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 0,8x1 m külméretű ellipszis. Óraszámozása: IV-XII-VIII, változó közű. A régi- valószínűleg XVIII. századi barokk- napóra elhalványult számlapja az 1957-es restauráláskor, a régi vakolat leverésekor került elő. Az újravakoláskor az ellipszis alakot bemélyedve meghagyták. A számlap egyre kopott két évtizedig és el is tűnt. 1980-ban Mayer Farkas pannonhalmi bencés tanár tervezte meg újra. 1982-ben a régi helyén az új napórát Krasznay József Kerény plébános készíttette el. Adatközlő: Zomboriné M. Gizella, 1979. Irod.: SÁGI Károly - ZÁKONYI Ferenc. Bp. 1974. Panoráma 496. p. (képpel). alig látszik valami
Zamárdi	Damjanich u. 18. Gyermeküdülő. Napóra van a D-i falon 5 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett körív 2 m hosszan. Óraszámozása: 8-12-14, változó közű, félórás osztású. Felirata: ELSŐ ZAMÁRDI NAPÓRA. 1925 körül készítették. Adatközlő: Rónai Mónika, 1981.
Zamárdi	Nagy Sándor u. 13. Filláry Lajos nyaralója. Napóra van a DK-i falon 3 m magasban. Vertikális, árnyékvetője ferde. A számlap vakolatra festett kettős körív 1,5 m hosszan. Óraszámozása: 7-12-14, változó közű, negyedórás sűrűségű. A számlap kopott. Az eredeti pálca eltűnt, később pótolták, de pontatlanul beállítva. A napórát 1928-ban készítette a tulajdonos édesapja. Adatközlő: Filláry Lajos, 1984.
Zsámbék	Magyar u. 2. Általános Iskola. Tallher József budai építész 1788-as tervei szerint már eredetileg is iskolának épült. A XIX. században átépítve. Napóra van az épület D-i falán 7 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 2,5 m átmérőjű félkör alakú. Óraszámozása: VII-XII-VII, változó közű. Az 1983-as felújítás előtt jobbra csak VI-ig számozott volt. 1791-es évszám mutatja a készítés idejét. Állítólag az akkori plébános szerkesztette. Többször felújították. Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: Magyarország műemléki topográfiája. V. Pest megye műemlékei. II. Bp. 1958. 507. p. (képen); ERDŐSI Katalin: Zsámbéki hétvégék. = ORSZÁG-VILÁG, 1986. 28. sz. 2. p. (képpel); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18-19. p. (képpel).
Zselickisfalud	Zselici Csillagpark